Abydos Gate Abydos Gate Abydos Gate
CŪmoldal Fůrum VendťgkŲnyv HŪrek LetŲltťs KťrdűŪv E-mail FrissŪtťsek Linkek GYIK


Egyiptomi istenek (A-J)
√ćrta: Nov√°ki √Ākos Tam√°s (Platschu)

AH

Jelent√©se sz√≥ szerint: "boldog, derŇĪs". Az ember mivolt√°nak egyik √∂sszetevŇĎ eleme, s√≠ron t√ļli megtestes√ľl√©se. A Piramisz√∂vegek szerint, ahol elŇĎsz√∂r fordult elŇĎ ez a meghat√°roz√°s, hal√°la ut√°n a f√°ra√≥ ahh√° v√°ltozik. A K√∂z√©pbirodalom kor√°t√≥l kezdve azt tartott√°k, hogy megfelelŇĎ szertart√°s elv√©gz√©se ut√°n minden elhunyt ahh√° v√°ltozik. √ögy k√©pzelt√©k, hogy ah √©s az ember teste l√©nyeg√©ben egys√©get alkot, de ah az √©ghez, a test pedig a f√∂ldh√∂z tartozik. Az isteneknek √©s az uralkod√≥knak t√∂bb, rendszerint 7 ahjuk volt. √Āltal√°ban b√≥bit√°s √≠bisznek √°br√°zolt√°k. Az ahu (az ah t√∂bbes sz√°ma) alacsonyabb rendŇĪ istenek, akik az istenek √©s az emberek k√∂z√∂tt k√∂zvet√≠tenek. A kopt nyelvŇĪ sz√∂vegekben ahu helyett d√©monok szerepelnek.

AKER

A f√∂ld istene, a halottak oltalmaz√≥ja, a legŇĎsibb istenek egyike. Akerunak is nevezt√©k (ez Aker t√∂bbes sz√°ma) √©s a "f√∂ld szellemeit", a k√≠gy√≥kat testes√≠tette meg. Oroszl√°n alakj√°ban is √°br√°zolt√°k. A Kopors√≥sz√∂vegekben Aker nev√©t a "f√∂ld√∂vezet" determin√°ns√°val √≠rj√°k.

AMENTET

Az egyiptomi mitol√≥gi√°ban Nyugatnak, a holtak orsz√°g√°nak istennŇĎje. NŇĎalakban √°br√°zolt√°k, fej√©n az "amentet" ("nyugat") hieroglif jeggyel. A holtak orsz√°g√°ban a halottak v√©delmezŇĎjek√©nt ny√ļjotta kez√©t az oda√©rkezŇĎknek. Az √öjbirodalom idŇĎszak√°ban Amentet alakja √∂sszeolvadt Hathor istennŇĎ alakj√°val, akit ugyancsak "csod√°latos Nyugat uralkod√≥nŇĎj√©nek" neveztek.

AMON

Neve (Imn) sz√≥ szerint jelent√©se: "rejtett, titkos". Kultuszcentruma Th√©ba, amelynek v√©delmezŇĎje volt. Amon szent √°llata a kos. √Āltal√°ban embertestŇĪ √©s kosfejŇĪ istennek √°br√°zolt√°k k√©t magas tollal meg napkoronggal a fej√©n. Kultusza FelsŇĎ-Egyiptomban, t√∂bbek k√∂zt Th√©b√°ban alakult kit, de k√©sŇĎbb √©szakra √©s eg√©sz Egyiptomra kiterjedt. Amon feles√©ge Mut, az √©g istennŇĎje. Honszu a fia, a Hold istene, akik vele egy√ľtt alkotj√°k az √ļn. th√©bai istenh√°rmass√°got. N√©ha Amaunet istennŇĎt tartott√°k a feles√©g√©nek. Kezdetben k√∂zel √°llt Monthuhoz, a th√©bai harci istens√©ghez, akit a K√∂z√©pbirodalomban (i. e. 21. sz√°zad) a XII. dinasztia f√°ra√≥i a panteon egyik legfŇĎbb istens√©g√©nek tartottak. A XII. dinasztia felemelked√©s√©vel (az i. e. 20-18. sz√°zadban) Amon azonosult vele (Amon-R√©-Monthu) √©s r√∂vid idŇĎ alatt elhom√°lyos√≠totta a kultusz√°t. A K√∂z√©pbirodalom idŇĎszak√°ban Min, a term√©kenys√©g istene is azonosult vele. Az √öjbirodalom (i. e. 16-11. sz√°zad) XVII. (th√©bai) dinaszti√°j√°nak kor√°ban Amon eg√©sz Egyiptom istene lett, kultusza √°llami jelleget √∂lt√∂tt. Azonosult R√©vel, a napistennel (az Amon-R√© n√©v elŇĎsz√∂r a Piramissz√∂vegekben fordul elŇĎ) √©s az istenek kir√°lyak√©nt tisztelt√©k (g√∂r√∂g - Amon-R√©-Szonter, egyiptomi - Amon-R√©neszut-necser), de teremtŇĎ istennek, minden l√©tezŇĎ megteremtŇĎj√©nek is tartott√°k (√©s egyebek k√∂z√∂tt ŇĎ volt a h√©liupoliszi Enne√°da √©s a hermupolszi Ogdo√°da fŇĎistene). A himnuszok √≠gy besz√©lnek r√≥la: "szem√©bŇĎl sz√°rmaznak az emberek, sz√°ja isteneket sz√ľlt", "csak neked van sz√°mtalan karod, s azokat √∂leled vel√ľk, kik szeretnek t√©ged". Amon "a vil√°g √©s az eg√©sz f√∂ld ura, kez√©ben van az √∂sszes birtoklajstrom √©s a mezŇĎk m√©rŇĎszalagja". Ňźbenne l√©teztik l√°thatatlanul (ahogyan a nev√©bŇĎl is k√∂vetkezik) minden isten, ember √©s t√°rgy. Amon azonos lett H√≥russzal (Amon-R√©-Harahti), H√°pival (Amon-H√°pi), Nunnal, Ptahhal, Heperrel, Szobekkal √©s Hnummal √©s √≠gy tov√°bb. Vele f√ľgg √∂ssze a f√°ra√≥k isten√≠t√©se, akiket v√©r√©bŇĎl val√≥ fi√°nak tekintettek (azt tartott√°k, hogy a f√°ra√≥k Amon √©s az anyakir√°lynŇĎ frigy√©bŇĎl sz√ľletnek; ez ut√≥bbinak f√©rje k√©p√©ben jelenik meg az isten). Amon vezetŇĎ szerepet j√°tszott a koron√°z√°si szertart√°sokban. II. Ramszeszt az ŇĎ nev√©ben ki√°ltott√°k ki f√°ra√≥v√°: "Ňź az √©n v√©rembŇĎl val√≥ igazi fiam, tr√≥nom v√©delmezŇĎje. Egyiptom ura." Amon viszi gyŇĎzelemre a f√°ra√≥k sereg√©t. A III. Tuthm√≥szisz h√≥d√≠t√≥ f√°ra√≥hoz int√©zett besz√©d√©ben Amon a t√∂bbi k√∂zt ezt mondja: "√Čn adok erŇĎt ahhoz, hogy gyŇĎzelmet arass minden idegen orsz√°gok felett √Čn k√©nyszer√≠tem ellens√©geidet a l√°baid el√©" Amon √©s a f√°r√≥k egyek: mint gondos korm√°nyz√≥k egy√ľtt uralj√°k a vil√°got. Ezek a k√©pzetek a fenn√°ll√≥ - mintegy Amon l√©trehozta - rendnek √©s a f√°ra√≥k hatalm√°nak az erŇĎs√≠t√©s√©t szolg√°lt√°k. Amont b√∂lcs, mindentud√≥ istennek, √©gi patr√≥nusnak, az elnyomottak v√©delmezŇĎj√©nek is tartott√°k. "Szeg√©nyek vez√≠r√©nek" nevezt√©k, a hozz√° sz√≥l√≥ foh√°szokban az √°ll: " a hatalmasok sz√≥l√≠tanak t√©ged, a gyeng√©k keresnek t√©ged", "Amon, hallgasd meg azokat, akik v√©dtelenek a b√≠r√°k elŇĎtt Amon legyen a vez√≠r, hogy felszabd√≠tsa a szeg√©nyeket." Amon legnagyobb √©s legr√©gibb temploma a karnaki templom (Th√©b√°ban). Amon-√ľnnepkor ("a sz√©p v√∂lgy √ľnnepen") a hatalmas n√©p√°radat onnan hozta ki Amon szobr√°t. A benne megtestes√ľlt istens√©g ezen a napon nyilatkoztatta ki akarat√°t, k√∂z√∂lte j√≥slatait √©s d√∂nt√∂tte el a vit√°s √ľgyeket.

AMSZET

Ld. H√≥rusz-fi√ļk

ANEDZSTI

Buszirisz (√ďegyiptomban Dzsedu) v√°ros istene. Nomoszjel√©n √°ll√≥ ember alakj√°ban √°br√°zolt√°k, k√©t tollal a fej√©n, hossz√ļ bottal √©s korb√°ccsal (vagy l√©gycsap√≥val) a kez√©ben. Anedzsti kor√°n azonosult Oz√≠risszel, aki a tulajdons√°gait is √∂r√∂k√∂lte. √ćgy az Anedzstinak emelt √ļn. Dzsed oszlop is az Ozirisz-szimb√≥lumok k√∂z√© tartozik.

ANUBISZ

Inpu (Inpw) az egyiptomi mitol√≥gi√°ban isten, a halottak oltalmaz√≥ja. FekvŇĎ sak√°l vagy vadkutya illetve sak√°l- vagy kutyafejŇĪ ember alakj√°ban jelen√≠tett√©k meg. Anubisz az elhunyt t√ļlvil√°gi meg√≠t√©l√©s√©n√©l, mint b√≠r√≥ volt jelen, √≠gy az istenek b√≠r√°l√≥j√°nak (egyiptomi "szab") is nevezt√©k. A sak√°l hieroglif jele b√≠r√≥t is jelentett. Anubisz kultusza Kasz√°ban (g√∂r√∂g√ľl K√ľnopolisz, azaz "kutyav√°ros"), a 17. Nomoszban tartoz√≥ v√°rosban keletkezett, de nagyon kor√°n elterjedt Egyiptomban. Az √ďbirodalom idŇĎszak√°ban Anubiszt a holtak isten√©nek tartott√°k, fŇĎ jelzŇĎi: "Henti-Imentiu", vagyis a Nyugatiak (elhunytak) √©l√©n √°ll√≥, "Ra-Szetau (a holtak orsz√°g√°nak) ura", "az sitenek palot√°j√°ban √©len √°ll√≥". A Piramisz√∂vegek szerint Anubisz a holtak birodalm√°nak fŇĎistene volt. Eredetileg a napisten, R√© 4. Fia volt, de k√©sŇĎbb ez megv√°ltozott. Plutarkhosz szerint Anubisz Ozirisz √©s Nepth√ľsz (Nebethut) fia, akit anyja a mocs√°rban rejtett el, hogy megv√©delmezze Sz√©th haragj√°t√≥l. Az isteni gyermeket √ćzisz tal√°lta meg √©s nevelte f√∂l. Amikor Ozirisz elhagyta Egyiptomot, hogy tan√≠t√°s√°t az eg√©sz vil√°gon elterjessze, Anubisz k√≠s√©rte el √ļtj√°n. Amikor pedig Sz√©th meg√∂lte Oziriszt, Anubisz szervezte meg apja temet√©s√©t. Test√©t sz√∂vettel takarta be √©s ezzel alkotta meg az elsŇĎ m√ļmi√°t. Ez√©rt tekintett√©k Anubiszt a temet√©si szertart√°sok teremtŇĎj√©nek. Ňź tartotta sz√°mon a megholtak sz√≠v√©t, m√≠g Ozirisz a meghalt f√°ra√≥t szem√©lyes√≠tette meg, akit istenhez hasonl√≥an felt√°masztott. Az i. e. III. √Čvezred v√©g√©tŇĎl azonban Anubisz feladatai fokozatosan √°th√°rultak Oziriszre, aki a jelzŇĎit is √°tvette, Anubisz pedig √°tment az Ozirisz-miszt√©riumokhoz kapcsol√≥d√≥ istenek k√∂r√©be. Thottal egy√ľtt r√©szt vett Ozirisz √≠t√©lethozatal√°ban. Anubisz nev√©vel sŇĪrŇĪn tal√°lkozunk a halotti irodalomban, abb√≥l tudjuk, hogy ŇĎ volt az elhunyt test√©nek √©ps√©gben tart√°s√°t szolg√°l√≥ balzsamoz√°snak, mumifik√°l√°snak az isteni v√©dn√∂ke, sŇĎt egyes elk√©pzel√©sek, √°br√°zol√°sok szerint ŇĎ maga v√©gezte a balzsamoz√°st. Azt tartott√°k r√≥la, hogy ha r√°tette kez√©t a m√ļmi√°ra, akkro var√°zs r√©v√©n Ahba, "boldog √°llapotba", "lelki vil√°goss√°gba" jutott a halott √©s ennek az √©rint√©snek a k√∂vetkezt√©ben √ļj √©letre kelt. Anubisz helyezte el a s√≠rkamr√°ban a halott k√∂r√ľl a H√≥rusz-fi√ļkat, √©s mindegyiknek adott megŇĎrz√©sre egy kanopuszed√©nyt az elhunyt bebalzsamozott belsŇĎ testr√©szeivel. Anubisz szoros kapcsolatban √°llt a th√©bai nekropolisszal, amelynek a pecs√©tj√©n kilenc fogoly felett l√©vŇĎ sak√°lk√©nt √°br√°zolt√°k. Bata isten fiv√°r√°nek tartott√°k, errŇĎl sz√≥l a K√©t testv√©r t√∂rt√©nete. Az √≥g√∂r√∂g√∂k Herm√©sszel azonos√≠tott√°k.

ANUKET

Hnumnak √©s Szopdetnek a l√°nya, az elsŇĎ N√≠lus-katarakta szigetei egyik√©nek, Szehelnek az √ļrnŇĎje. FelsŇĎ-Eygiptomban √©s N√ļbi√°ban tisztelt√©k. Antilop (gazella) volt a szent √°llata. √ćgy magasztalt√°k: " A Te neved vez√©rli a foly√≥t √©s term√©keny√≠ti meg a f√∂ldet."

APEDEMAK

K√ļs (az √≥kori N√ļbia) mitol√≥gi√°j√°ban a h√°bor√ļ √©s a term√©kenys√©g isten, a kir√°lyi hatalom oltalmaz√≥ja. A Mero√© kir√°lys√°g idej√©ben terjedt el a kultusza, fŇĎbb szent√©lyei Muszavvarat esz-Szufr√°ban, Nag√°ban √©s Mero√©ban voltak. Oroszl√°nfejjel √°br√°zolt√°k (az oroszl√°n a kir√°lyi hatalamt jelk√©pezte). Apedemak Muszavvarat esz-Szufra-I templomban √≠jat tart a kez√©ben √©s k√∂t√©len vezet le egy foglyot. Val√≥sz√≠n√ľleg ott tartott√°k azokat az √ľnneps√©geket, amelyeken jelk√©pesen megszil√°rd√≠tott√°k a kir√°ly erej√©t √©s k√©pess√©g√©t az uralkod√°sra. Apedemak templomban √©s Nag√°ban oroszl√°nfejŇĪ embernek, oroszl√°nfejŇĪ k√≠gy√≥nak √©s sokkar√ļ √©s h√°romfejŇĪ figur√°nak √°br√°zolt√°k. Miut√°n kiszor√≠totta N√ļbi√°b√≥l Oziriszt, √ćzisz hitvesek√©nt szerepelt.

√ĀPISZ

Hapu, az egyiptomi mitol√≥gi√°ban a term√©kenys√©g istene, bika alakj√°ban √°br√°zolt√°k. Tisztelete az ŇĎsidŇĎkben kezdŇĎd√∂tt, Memphisz volt a kultuszk√∂zpontja. √ögy tartott√°k, hogy √Āpisz a memphiszi Ptah isten, valamint R√© napisten b√°ja (lelke). Saj√°tos feh√©r foltokkal tark√≠tott fekete bika alakj√°ban jelen√≠tett√©k meg. A hiedelem szerint ritu√°lis fut√°s√°val megterm√©keny√≠tette a f√∂ldet. A halottkultusszal is kapcsolatban √°llt (meg tudta n√∂velni a halottaknak vitt √°ldozatot) √©s szoros sz√°lak fŇĪzt√©k Oziriszhez, akinek t√∂bb von√°s√°t mag√°n viseli. A k√©sei korok szarkof√°gjain gyakran l√°tjuk fut√≥ alakj√°t m√ļmi√°val a h√°t√°n. A Ptolemaiszok dinaszti√°ja alatt Oz√≠risszal egy√ľtt teljesen beleolvadt Szarapisz isten alakj√°a, akit egyar√°nt tiszteltek az egyiptomiak, valamint a g√∂r√∂g√∂k √©s r√≥maik. √Āpiszt n√©ha Atummal azonos√≠tott√°k (√Āpisz-Atum). Az √©lŇĎ √Āpisz-bik√°t k√ľl√∂n helyis√©gben tartott√°k. A XXVI. (szaiszi) dinasztia kor√°ban (i. e. 7-6. sz√°zad) Memphiszben, Ptah szent√©lye k√∂zel√©ben, k√ľl√∂nleges Apeiont √©p√≠tettek az √Āpisz-bik√°k sz√°m√°ra. √Āpisz lesz√°rmazottait is tisztelet √∂vezte √©s k√ľl√∂n √©p√ľletben tartott√°k ŇĎket. Hal√°luk nagy szerencs√©tlens√©get jelentett. A kim√ļlt bik√°t bebalzsamozva √©s saj√°tos szertart√°s k√≠s√©ret√©ben nagy kŇĎkopors√≥ba helyezve, a Memphisz melletti Szakkar√°ban (a hatalmas s√≠rmezŇĎt alkot√≥ f√∂ld alatti folyos√≥k egyik√©ben) helyezt√©k el. A nagy sz√°mban r√°nk maradt √Āpisz-bronzszobrocsk√°k egyn√©melyik√©n a szarvak k√∂z√∂tt napkorongot is l√°tunk. √Āpisz kultusz√°ra vonatkoz√≥an ld. H√©rodotosz II. 153. √©s III. 27-28.

APOPHISZ

Az egyiptomi mitol√≥gi√°ban Apep n√©ven a s√∂t√©ts√©get, a k√°osz √©s a gonoszt megszem√©lyes√≠tŇĎ hatalmas k√≠gy√≥, R√© napisten √∂r√∂k ellens√©ge. Apophiszra sz√≥rt √°tkokkal gyakran tal√°lkozunk a napm√≠toszokban, ahol Apophisz rendszerint a Nap √∂sszes ellens√©g√©nek gyŇĪjtŇĎalakjak√©nt szerepel. A f√∂ld m√©ly√©ben lakik, ahol a harc√°t v√≠vja R√© ellen. Amikor R√© megkezdi √©jszakai haj√≥z√°s√°t a f√∂ld alatti N√≠luson, Apophisz √ļgy akarja elpuszt√≠tani ŇĎt √©s Nap-b√°rk√°j√°t, hogy kiissza a foly√≥ √∂sszes viz√©t. A minden √©jszaka megism√©tlŇĎdŇĎ harcb√≥l R√© √©s az elŇĎl harcol√≥ Sz√©th ker√ľl ki gyŇĎztesen √©s arra k√©nyszer√≠ti Apophiszt, hogy visszah√°nyja a vizet a mederbe. M√°s m√≠toszban R√© v√∂r√∂s kand√ļr alakj√°ban lemetszi Apophisz fej√©t. A k√©sei korokban Apophisz k√∂zel ker√ľlt Sz√©thez. Apophisz, mivel Sz√©th ellenfele volt, a h√ľkszoszok uralma alatt kedvelt volt az egyiptomiak k√∂z√∂tt. Ezt bizony√≠tja az is, hogy ebben az idŇĎszakban t√∂bb f√°ra√≥ is viselte az Apophisz mell√©knevet.

ARSZNUPHISZ

K√ļs (az √≥kori N√ļbia) mitol√≥gi√°j√°ban istens√©g. Az orsz√°g √©szaki fel√©ben tisztelt√©k, Philae (ma: Bil√°q) sziget√©n √©s Muszavvarat esz-Szufr√°ban √°lltak a templommai. K√©sŇĎbb azonosult az egyiptomi Su istennel, R√© fi√°val (Su-Arsznuphisz). R√© le√°ny√°r√≥l, Hathor-Tefnutr√≥l K√ļsban elterjedt m√≠tosz szerint Arsznuphisz visszavezeti az istennŇĎt Egyiptomba. A g√∂r√∂g-r√≥mai korban a dendarai templomban Arsznuphisz √ćzisz hitvesek√©nt szerepel, kiszor√≠tva ebbŇĎl a szerep√©bŇĎl Oziriszt.

AS

A L√≠biai-sivatag istene, a legŇĎsibb istenek egyike. Szent √°llata a s√≥lyom volt. S√≥lyomfejŇĪ ember alakj√°ban √°br√°zolt√°k, √©gnek √°ll√≥ tollal, ami a l√≠biai harcosok fejfedŇĎj√©re eml√©keztet. K√©sŇĎbb a kultusza beleolvadt m√°s sivatagi istenek (pl. Sz√©th) √©s a L√≠biai-sivatagot megtestes√≠tŇĎ Ha-kultuszba.

ATON

Jelent√©se: "napkorong". Eredetileg napistenek egyike volt ("Atum a maga Atonj√°ban", vagyis Atum a napkorongban; "R√© teste Aton", vagyis R√© teste a napkorong). A III. Amenhotep korabeli sz√∂vegekben (az i. e. 1455-1419-es szab√°lyzatokban) Aton eleinte napistenk√©nt szerepel. Kultusza IV. Amenhotep idej√©ben (i. e. 1416-1400) √©ri el tetŇĎfok√°t, akkor a fŇĎ napistenek megtestes√≠tŇĎj√©t tisztelik benne ("DicsŇĎs√©g R√©-Harhtinak, a l√°t√≥hat√°ron ujjong√≥ Sunak, ki nem m√°s, mint Aton"). Uralkod√°s√°nak hatodik esztenedej√©ben IV. Amenhotep eg√©sz Egyiptom egyetlen isten√©v√© nyilv√°n√≠totta Atont √©s megtiltotta a t√∂bbi birodalmi istens√©g tisztelet√©t (a maga nev√©t is - Amenhotep, "El√©gedett Amon" - Ehnatonra, "Mindenkinek kedves Atonra" vagy "Hasznos Atonra" v√°ltoztatta). A fŇĎpapja is maga a f√°ra√≥ lett, aki a fi√°nak tartotta mag√°t. Atont napkorongnak √°br√°zolt√°k, a belŇĎle √°rad√≥ sugarak k√©zben v√©gzŇĎdtek, amelyek az √©let jel√©t tartott√°k (mint annak a szimb√≥lum√°t, hogy az embereket, √°llatokat √©s n√∂v√©nyeket Aton √©lteti). Ebben az idŇĎszakban Atonnak f√©lpanteista von√°sokat tulajdon√≠tottak. Azt tartott√°k, hogy jelen van az eg√©sz term√©szetben, minden t√°rgy √©s √©lŇĎ szervezetben. Ehnaton hal√°la ut√°n Egyiptomban megszŇĪnt Atonnak, mint Egyetlen istens√©gnek a tisztelete.

ATUM

Az egyiptomi mitol√≥gi√°ban napisten, a h√©liupoliszi Enne√°da √©l√©n √°ll√≥ demiurgosz, a legŇĎsibb istenek egyike. Sok sz√∂veg esti, lenyugv√≥ Napnak nevezi. KettŇĎs koron√°t viselŇĎ embernek √°br√°zolt√°k ("mindk√©t f√∂ldet birtokl√≥" - vagyis FelsŇĎ- √©s Als√≥-Egyiptomot - jelzŇĎvel illett√©k), de k√≠gy√≥ √©s h√©ha ichneumon alakj√°ban is megtestes√≠tett√©k. Atum keze Juszaasz istennŇĎ. Atum h√©liupoliszi m√≠tosz szerint az "√∂nmag√°t l√©trehoz√≥". Atum az ŇĎsk√°oszb√≥l, NunbŇĎl keletkezett (Nunt n√©ha Atum atyj√°nak mondj√°k) az ŇĎsdombbal egy√ľtt (akivel azonosult). Az √∂nmag√°t megtermek√©ny√≠tŇĎ (saj√°t sperm√°j√°t lenyelŇĎ) Atum kik√∂p√©ssel sz√ľlte meg az isten-ikerp√°rt: a levegŇĎt, Sut, √©s a nedvess√©get, Tefnutot, akiktŇĎl a F√∂ld, Geb, √©s az √©g, Nut, sz√°rmazik. Memphiszben Atumot Ptaht√≥l sz√°rmaztatj√°k, vele, valamint Heperrel (Atum-Heper, a Piramissz√∂vegek n√©mely kit√©tele szerint ez az istens√©g hozta l√©tre Oziriszt) √©s √Āpisszal (√Āpisz-Atum), akit Oziriszhez hasonl√≠tottak ("Az √©lŇĎ √Āpisz Ozirisz a k√©t szarvat viselŇĎ Atum eg√©nek birtokosa"). Az emberek kipuszt√≠t√°s√°r√≥l sz√≥l√≥ m√≠toszban Atum (vagy Nun) √°ll az istenek tan√°cs√°nak √©l√©n, amelyben Hathor-Szahmetre b√≠zt√°k a R√© ellen rosszat kieszelŇĎ emberek megb√ľntet√©s√©t. Egy ms√°ik m√≠toszban a felbŇĎsz√ľlt Atum azzal fenyegetŇĎzik, hogy mindent megesemmis√≠t, amit l√©trehozott √©s ŇĎsv√≠zz√© v√°ltoztatja a vil√°got. K√©sŇĎbb Atum tisztelet√©t kiszor√≠totta a vele azonosul√≥ R√© kultusza (R√©-Atum).

BA

Az emberi l√©nyt alkot√≥ elemek egyike (ld. m√©g Ah √©s Ka). H√≥rapoll√≥n egyiptomi √≠r√≥ az egyiptomi k√©p√≠r√°sr√≥l sz√≥l√≥ √©rtekez√©s√©ben kopt nyelvre "l√©leknek" ford√≠totta le a b√°t. Ezt a jelent√©st napjainkban is haszn√°lj√°k, b√°r a "l√©lek" fogalma nem fedi pontosan az egyiptomiak b√°r√≥l alkotott elk√©pzel√©s√©t. Mint a Piramissz√∂vegekbŇĎl tudjuk, az √ďbirodalom kor√°ban a ba csak az isteneknek meg a f√°ra√≥knak lehetett alkot√≥eleme. √ögy hitt√©k, hogy az erej√ľket √©s a hatalmass√°gukat testes√≠tette meg. T√∂bb is lakozhatott benn√ľk (t√∂bbes sz√°ma: Bau). A Kopors√≥sz√∂vegek √©s a Halottak K√∂nyve tan√ļs√°ga szerint k√©sŇĎbb a ba minden ember √©leterej√©nek a megtestes√≠tŇĎje volt √©s a hal√°luk ut√°n is megmaradt benn√ľk. A s√≠rboltban tart√≥zkodott, teljes egys√©gben megmaradt a halottal, de el tudott v√°lni az emberi testtŇĎl. Szabadon mozgott, nappal elhagyta a s√≠rt, felsz√°llt az √©gbe, mindenhova k√∂vette az embert s√≠ri vil√°g√°ban. Gyakorolta az ember minden fizikai funkci√≥j√°t: evett, ivott √©s √≠gy tov√°bb. EmberfejŇĪ, n√©ha pedig emberkezŇĪ mad√°rnak √°br√°zolt√°k. Az istenek b√°j√°t gyakran szent √°llatok alakj√°ban jelen√≠tett√©k meg (pl. Szobek b√°ja krokodil, Ozirisz√© b√°r√°ny, t√∂bb isten√© k√≠gy√≥ volt), vagy m√°s istens√©gek alakj√°ban (pl. Hnum L√©topoliszban Su b√°j√°nak, Hipszeliszben Ozirisz√©nak, Leontopoliszban Geb√©nek, Elephantin√© sziget√©n R√©nek sz√°m√≠tott). Nemcsak az embereknek volt b√°ja, hanem sok v√°rosnak is: Hermupolisznak, But√≥nak, Hierak√≥npolisznak √©s √≠gy tov√°bb.

B√ĀSZTET

Baszt n√©ven az egyiptomi mitol√≥gi√°ban az √∂r√∂m √©s a vigass√°g istennŇĎje. Szent √°llatai a macsk√°k, amit szent√©lyeiben helyeztek el. MacskafejŇĪ nŇĎnek √°br√°zolt√°k sistrummal (hangszerrel) a kez√©ben. A XXII.dinasztia (a Bubasztidok, i. e. 10-8 sz.) uralkod√°sa idej√©n a vir√°gz√≥ Als√≥-Egyiptomi v√°ros, Bubasztisz volt kultusz√°nak a k√∂z√©ppontja. √Āltal√°ban R√© napisten le√°ny√°nak illetve olykor nŇĎv√©r√©nek tartott√°k √©s h√°zast√°rs√°nak tekintett√©k. K√©sŇĎbb ptah feles√©ge lett. Egyesek szerint ŇĎ volt a sak√°lfejŇĪ Anubisz anyja √©s nem pedig Nepth√ľsz. Eredetileg nŇĎst√©nyoroszl√°n volt, aki a nap meleg√©t √©s a napisten szem√©nek haragj√°t jelk√©pezte, de a Kr. e. 1 √©vezred elej√©tŇĎl ink√°bb macskak√©nt vagy macskafejŇĪ istennŇĎk√©nt √°br√°zolt√°k. Az √°ltal√°ban j√≥indulat√ļ B√°sztet oltalmazta az embereket a betegs√©gektŇĎl √©s a rossz szellemektŇĎl. Ňź volt a szexualit√°s, a szerelem √©s a term√©kenys√©g istennŇĎje is. H√©rodotosz is eml√≠ti a dallal √©s t√°nccal k√≠s√©rt √ľnnep√©t (II.60). A macsk√°t szaporas√°ga tette term√©kenys√©gszimb√≥lumm√°. Egy d√©motikus √°lmosk√∂nyv szerint macsk√°val √°lmod√≥ nŇĎ sok gyereket sz√ľl. √öj√©vkor macskaszobrokat k√©sz√≠tettek j√≥k√≠v√°ns√°g-felirattal. De nemcsak az egyszerŇĪ ember v√°rta az istennŇĎ j√≥t√©tem√©nyeit a k√∂vetkezŇĎ √©vre, a hivatalos √°llami-papi r√≠tus is sz√ľks√©gesnek tartotta j√≥indulat√°nak elnyer√©s√©t. Az √ļj√©vi szertart√°sokon s√≥lyom-, keselyŇĪ- √©s macskaszobrokat tettek a kir√°ly nyak√°ba. A memphiszi h√°roms√°gban Szahmettel azonosult, akinek jelleme ellenkezŇĎ volt. A Napszem-m√≠toszban a Thot-majom pr√≥b√°lja visszacsalogatni Egyiptomba a haragv√≥ oroszl√°n-macska istennŇĎt, aki pillanatnyi hangulat√°nak megfelelŇĎen holttombol√≥ oroszl√°nn√°, hol szel√≠d macsk√°v√° v√°ltozik. A r√©gi g√∂r√∂g√∂k Artemisszel hozt√°k √∂sszef√ľgg√©sbe.

BATA

Az ŇĎsi istenek egyike. Bika alakj√°ban tisztelt√©k. Anubisz istenhez hasonl√≥an Kasza (g√∂r√∂g√ľl K√ľnopolisz) v√°rosa (17. nomosz ) volt kultusz√°nak a k√∂zpontja. Bata √©s Anubisz kapcsolata az √öjbirodalom idŇĎszak√°nak egyik mes√©j√©ben (A k√©t testv√©r t√∂rt√©nete) vil√°gosan kifejezŇĎdik (a k√©t testv√©r: Bata √©s Anubisz). HŇĪtlen feles√©ge √°rm√°nykod√°sa miatt Bata n√©h√°nyszor meghal, majd √ļjra felt√°mad. Bata elŇĎsz√∂r Anubisz seg√≠ts√©g√©vel kel √©letre. A mes√©ben vil√°gosan nyomon k√∂vethetŇĎ az Ozirisz miszt√©riumainak √©s benn√ľk Anubisz szerepeinek a mot√≠vumaira utal√≥ mitol√≥giai alap. A mes√©ben mindk√©t isten emberk√©nt szerepel, de a nev√ľk ut√°n ott tal√°ljuk az isten meghat√°roz√°s√°t.

BEB√ďN

Sz√©th harcost√°rsa, akivel olykor azonosul. Lehets√©ges, hogy Beb√≥n neve kapcsolatban √°ll a s√∂t√©ts√©g - Babi - megszem√©lyes√≠tŇĎj√©vel a Halottak K√∂nyv√©ben.

BENU

K√≥csag testŇĪ isten. H√©liupoliszban tisztelt√©k. A m√≠tosz szerint az Ňźsv√≠zbŇĎl keltkezett kŇĎobeliszken, a "benbenen" jelent meg, ami a vil√°g teremt√©s√©nek kezdet√©t jelezte. Benu nev√©nek jelent√©se: "az, aki saj√°t mag√°t√≥l keletkezett". (A "ben" jelent√©se "keletkezni".) Benu b√°lv√°nyai a Benben kŇĎ (amely R√©nek is b√°lv√°nya) √©s az Ised-fa (ezen √°ll Benu h√°za). Benu R√©, k√©sŇĎbb Ozirisz b√°j√°nak (lelk√©nek) tartott√°k, √≠gy kapcsoltaban √°ll a halottkultusszal. Az √≥g√∂r√∂g√∂k fŇĎnixnek nevezt√©k.

B√ČSZ

A bajt√≥l meg√≥v√≥ istens√©g, a csal√°d oltalmaz√≥ja.. Az egyiptomiak azt tartott√°k, hogy B√©sz el√ļzi a gonosz szellemeket, megk√∂nny√≠ti a sz√ľl√©st. T√∂rpe alakban, g√∂rbe l√°bbal, sz√©les, szak√°llas, ijesztŇĎen torz arccal, tol- vagy lev√©ltiar√°val a fej√©n √°br√°zolt√°k. √ögy hitt√©k, hogy B√©sz r√ļts√°ga elriasztja a gonosz szellemeket. N√©ha k√©ssel a kez√©ben (B√©sz-Ah, "B√©sz-harcos") vagy t√°ncot lehtve, hangszeren j√°tszva √°br√°zolj√°k (B√©sz-Hit, B√©sz-Hat, "t√°ncol√≥ B√©sz", mint a vid√°ms√°g istene). A kez√©ben tartott k√©s √©s hangszer az ellens√©gek megf√©leml√≠t√©s√©t szolg√°lta. B√©sz ikonogr√°fi√°ja igen v√°ltozatos. Nagy mennyis√©gŇĪ B√©szt √°br√°zol√≥ amulett maradt fenn (az ElŇĎ-√Āzsi√°ban, a F√∂ldk√∂zi- √©s az √Čgei-tenger partvid√©k√©n, Ukrajn√°ban a Fekete-tenger mell√©ke √©szaki r√©sz√©n, Oroszorsz√°gban az Ur√°lban, Szib√©ri√°ban v√©gzett r√©g√©szeti √°sat√°sok sor√°n ker√ľltek felsz√≠nre).

BUKHISZ

Fekete bika alakj√°ban k√©pzelt√©k el. Anyj√°nak az √Čgi Tehenet tartott√°k, aki a Napot sz√ľlte. Monthuval azonos√≠tott√°k. Hermonthisz volt kultusz√°nak a k√∂zpontja, ahol a Buheum nekropolisz volt, amelybe Bukhisz m√ļmi√°it temett√©k.Bukhisz kultusza a Ptolemaiszok ls a Julius-Claudius, valamint a Flavius r√≥mai cs√°sz√°ri dinaszti√°k uralkod√°sa alatt (az i. e. 4. sz√°zadt√≥l) √©rte el a tetŇĎfok√°t.
DEDUN

√ďkori n√ļbiai istens√©g, fŇĎleg az orsz√°g √©szaki fel√©ben tisztelt√©k mint teremtŇĎ istent. A Piramissz√∂vegek az illat istenek√©nt eml√≠tik, de egy Ozirisz-m√≠tosz v√°ltozat√°ban is tal√°lkozunk vele (Dedun Ozirisz egyik fia, aki a l√©tr√°t tartja, amelyben Ozirisz az √©gbe megy). A Napata-Mero√© korban K√ļs istenek√©nt tisztelt√©k. A j√≥val k√©sŇĎbbi idŇĎkban n√©ha Oz√≠risszal azonos√≠tott√°k (Ozirisz-Dedun).

DUAMUTEF

Ld. H√≥rusz-fi√ļk

DUAT

A halottak tartozkod√°si helye, a "legm√©lyebb, legs√∂t√©tebb √©s v√©gtelen" pokol. Duat hieroglifjegye egy k√∂r, k√∂zep√©ben csillag. Duat, mint m√°svil√°g kapcsolatban √°ll a csillagokkal. A Piramissz√∂vegekben a halottak asszonya-anyja k√©p√©ben szem√©lyes√≠tett√©k meg, amint vezeti ŇĎket az √©gbe. Duatot a horizonttal is azonos√≠tott√°k vagyis azzal a hellyel, ahol lemegy a Nap. Az egyiptomiak a vil√°gmindens√©g egyik alkot√≥r√©sz√©nek (√©g, f√∂ld, Duat, v√≠z, hegyek) k√©pzelt√©k el. A XIX. √©s XX. dinaszti√°k uralkod√≥i s√≠reml√©keinek a falain vagy nagy papirusztekercsein olvashat√≥ a M√°svil√°g K√∂nyve, amelyben a halott √ļtj√°t √°br√°zolt√°k a N√≠lus viz√©n az alvil√°gba.

ENNE√ĀDA

Isteni kilencs√©g az egyiptomi mitol√≥gi√°ban. H√©liupolisz kilenc ŇĎsistene: Atum, Su, Tefnut, Geb, Nut, Ozirisz, √ćzisz, Sz√©th √©s Nebethut (Nepth√ľsz). Az √°ltalunk ismert legr√©gebbi teog√≥niai √©s kozmog√≥niai rendszert k√©pviselik. H√©liupoliszi mint√°ra m√°s v√°rosok is megalkott√°k a maguk isteni kilencs√©g√©t.

GEB

F√∂ldisten. Khtonikus istens√©g. Su √©s Tefnu fia, a h√©liupoliszi Enne√°da tagja. √Āltal√°ban embernek √°br√°zolt√°k Als√≥-Egyiptom vagy FelsŇĎ-Egyiptom koron√°j√°val a fej√©n. A m√≠tosz szerint Geb √∂sszeverekedett nŇĎv√©r√©vel √©s feles√©g√©vel, Nuttal (az √©ggel), mert az naponta felfalta a gyerekeiket - a csillagokat -, majd ism√©t megsz√ľlte valamennyit √©s Su sz√©tv√°lasztotta ŇĎket. Gebet lent hagyta v√≠zszintes helyzetben, Nutot pedig felemelte. (Az egyiptomi "√©g-f√∂ld" p√°rban a nemi megszem√©lyes√≠t√©s ford√≠tottja a megszokottnak: az √©g a nŇĎ, a f√∂ld a f√©rfi). Geb gyermek volt Ozirisz, Sz√©th, √ćzisz √©s Nebethut. Geb lelke (b√°ja) Hnum volt. Azt tartott√°k, hogy Geb lelke j√≥s√°gos isten. Meg√≥vja az √©lŇĎket √©s a holtakat a f√∂ldben √©lŇĎ k√≠gy√≥kt√≥l, ŇĎrajta nŇĎ minden n√∂v√©ny, amire sz√ľks√©ge van az embernek, belŇĎle j√∂n fel a v√≠z (a N√≠lus). Kapcsolatban volt a holtak birodalm√°val. H√≥rusz √©s Sz√©th igazs√°g√°r√≥l folytatott vit√°j√°ban Ozirisz tr√≥nj√°n Geb a fŇĎb√≠r√≥. A Halottak K√∂nyv√©nek 125. fejezet√©ben Geb r√©szt vesz Ozirisznak a holtak feletti √≠t√©lkez√©s√©ben. Geb rangja: "hercegeh hercege" ("repati"), Egyiptom korm√°nyz√≥j√°nak tartott√°k. Ut√≥da Ozirisz lett, akitŇĎl H√≥rusz √∂r√∂k√∂lte a tr√≥nt, az ŇĎ ut√≥dai √©s szolg√°i a f√°ra√≥k. K√∂vetkez√©sk√©ppen a f√°ra√≥k hatalam GebtŇĎl sz√°rmazik. Geb nev√©t a kacsa hieroglif√°j√°val (Gb) √≠rt√°k, b√°r a kacsa nem volt szent madara. Az egyk sz√∂vegben Geb le√°ny√°t, √ćziszt "kacsatoj√°snak" nevezik.

H√ĀPI

Ld. m√©g H√≥rusz-fi√ļk. A N√≠lus istene. Kozmikus istens√©g, mint "√°rad√≥ N√≠lust" tisztelt√©k, aki "√©letet ad az eg√©sz orsz√°gnak": nedvess√©get √©s term√©st. Apja Nun, az ŇĎsv√≠z. A FelsŇĎ- √©s Als√≥-Egyiptomon kereszt√ľlfoly√≥ N√≠lus isten√©t, H√°pit (attrib√ļtumai a l√≥tusz - FelsŇĎ-Egyiptom, √©s a papirusz - Als√≥-Egyiptom jelv√©nye) eg√©sz Egyiptomban tisztelt√©k, de kultuszk√∂zpontja az Elephantin√© sziget d√©li ny√ļlv√°ny√°n √©s a Gebel-Silszile hegyszorosban volt, azon a helyen, ahol a hiedelem szerint az alvil√°gb√≥l (Ld. Duat) felt√∂rnek a "N√≠lus forr√°sai". Nagy has√ļ √©s nŇĎies mellŇĪ f√©rfinak √°br√°zolt√°k, tiar√°val a fej√©n √©s vizesed√©nyekkel a kez√©ben. √únnep√©t a N√≠lus √°rad√°s√°nak kezdet√©hez idŇĎz√≠tett√©k. Ezen a napon √°ldozatokat mutattak be neki, aj√°nd√©kkat felsorol√≥ papirusztekercseket dobtak a foly√≥ba. A Gebel-Silszile szikl√©iba belev√©st√©k a H√°pi-himnuszok sz√∂vegeit. IdŇĎnk√©nt Amonnal azonos√≠tott√°k (Amon-H√°pi).

HARPOKRAT√ČSZ

Ld. Horpahrud

HATHOR

Hathor (Hwt-Hr) neve sz√≥ szerint azt jelenti, hogy "H√≥rusz h√°za". Az egyiptomi mitol√≥gi√°ban az √©g istennŇĎje. Az archaikus korban a Napot megsz√ľlŇĎ √Čgi Teh√©nk√©nt tisztelt√©k. Fej√©n teh√©nf√ľlet vagy teh√©nszarvat viselŇĎ nŇĎ alakj√°ban jelen√≠tett√©k meg, aki szarvai k√∂zt a Napot tartja. Helyenk√©nt megŇĎrizt√©k teh√©n jelleg√©t, ilyenkor Mehet-veretnek nevezik. Hathor jelv√©nyei a teh√©nf√ľlŇĪ √©s k√©tarc√ļ, fej√©t tart√≥ oszlop (a legr√©gebbi korban teh√©nfejjel) √©s malchit. Tisztelet√©nek k√∂z√©ppontja Dendara v√°ros volt (jelzŇĎje: "Dendara √örnŇĎje"), de kultusza eg√©sz Egyiptomban, valamint N√ļbi√°ban, B√ľbloszban, Puntban is elterjedt.

A behdeti H√≥rusznak volt a feles√©ge, H√≥rusz-szematauinak az anyja. K√∂z√∂s gyermek√ľknek tartott√°k Ihit, a zene isten√©t. Memphiszben olykor Ptahot nevezt√©k a f√©rj√©nek. R√© kultusz√°nak az terjed√©s√©vel Hathort is a le√°ny√°nak, Napszemnek tekintett√©k. Azonosult R√© le√°nyaival Szahmettel √©s Tefnuttal. Ebben a minŇĎs√©gben Hathor t√∂bb m√≠tosznak a k√∂zponti alakja: mint Napszem (Tefnut-Hathor) meghozza a tavaszt azzal, hogy visszat√©r N√ļbi√°b√≥l. Szahmet-Hathork√©nt pedig puszt√≠tja az emberis√©get, amikor R√© megharagudott a bŇĪneik miatt r√°juk. Hathor kiv√°l√≥ munk√°t v√©gzett √©s v√©g√ľl R√© ink√°bb meggondolta mag√°t a v√©rengz√©st l√°tva. Ez√©rt csellel leitatt√°k Hathort s√∂rrel, aki abbahagyta munk√°j√°t. H√≥ruszhoz hasonl√≥an ŇĎ is v√©delmezi a f√°ra√≥kat, de m√©g jobban a hitveseiket. Term√©kenys√©get biztos√≠t, azonk√≠v√ľl anyaistennŇĎk√©nt tev√©kenykedett. Szeretetrem√©lt√≥ istennŇĎk√©nt tisztelt√©k, aki a n√©p minden r√©teg√©ben elismert volt. Megv√©dte a nŇĎket sz√ľl√©skor √©s meg is hat√°rozta az √ļjsz√ľl√∂tt √©let√©t √©s hal√°l√°t. Hozz√° fŇĪzŇĎdik a f√°k - a datolyap√°lma, nyugati f√ľgefa, szikomorfa - kultusza, amiknek alakj√°t is felvette. Vele azonosult Juszaasz, az ak√°cf√°ban megtestes√ľlt istennŇĎ. Hathort mint a szerelem, a vid√°ms√°g, a zene √©s a t√°nc istennŇĎjek√©nt tisztelt√©k. A sistrum nev√ľ cs√∂rgŇĎshangszer votl a fŇĎ attrib√ļtuma. √Ābr√°zol√°s√°t amulettk√©nt hordt√°k, amely megv√©dett a gonosz szellemektŇĎl. Egyik elterjedt jelzŇĎje az "arany". Kapcsolatban √°llt a halottkultusszal. Az √©let √©s a hal√°l k√∂zti √°tmenetkor a halottaknak ennival√≥t √©s v√©delmet ny√ļjtott a t√ļlvil√°gba t√∂rt√©nŇĎ utaz√°sukra. Taurt istennŇĎvel egy√ľtt fogadt√°k az elhunytakat az alvil√°g bej√°rat√°n√°l. √Čvente egyszer "szent n√°szt √ľl" H√≥russzal, amikor szobr√°t √ľnnep√©lyesen √°tviszik H√≥rusz szent√©ly√©be, hogy ott 2 h√©ten √°t egym√°s√©i lehessenek.

HATHEMIT

Mend√©sz v√°ros istennŇĎje. Szent √°llata a hal. JelzŇĎje: "elsŇĎ a halak k√∂z√∂tt". NŇĎi alakban √°br√°zolt√°k, hallal a fej√©n. A K√©sŇĎkorban k√∂zel ker√ľlt √ćziszhez. A hiedelem szerint ŇĎ seg√≠tett √ćzisznek √∂sszeszedni Ozirisz Sz√©th √°ltal feldarabolt test√©t.

HEDIHATI

A tak√°csmesters√©g istene. FŇĎleg a m√ļmi√°k bep√≥ly√°z√°s√°ra val√≥ feh√©r v√°szon k√©sz√≠t√©s√©t patron√°lta. Nagy szerepet j√°tszott a halottkultuszban. A K√∂z√©pbirodalom idej√©n keletkezett forr√°sokban tal√°lkozunk vele elŇĎsz√∂r. Kezdetben f√©rfinak, majd k√©sŇĎbb nŇĎnek √°br√°zolt√°k.

HEKET

A term√©kenys√©g istennŇĎje. Szent √°llata a b√©ka. B√©k√°nak √°br√°zolt√°k, vagy nŇĎnek, b√©k√°val a fej√©n. A sz√ľlŇĎ nŇĎket seg√≠tette (ebben a minŇĎs√©gben k√∂zel √°ll Nehbethez), az alvil√°gban pedig a halottakat. Ak√°rcsak Hnum, ŇĎ is a sz√ľlet√©s √©s √ļjj√°sz√ľlet√©s megtestes√≠tŇĎje. Szobr√°t gyakran elhelyezt√©k a szarkof√°gban.

HENTI-HETI

Athribisz v√°ros istene. S√≥lyomk√©nt √°br√°zolt√°k √©s H√≥russzal azonosult (H√≥rusz-H-H). A XXVI. Dinasztia kor√°ban ( i. e. 7-6. sz.) n√©ha krokodilk√©nt √°br√°zolt√°k, n√©ha bika alakj√°ban is megtestes√≠tett√©k. Az egyiptomiak a Henti-Heti-bik√°t rokon√≠tott√°k az Ozirisz nevet is viselŇĎ √Āpisz-bik√°val √©s l√©trehoztak egy kettŇĎs istens√©get, Ozirisz-H.t, amelynek Ozirisz feh√©r koron√°ja √©s bikaszarv lett az attrib√ļtuma.

HENTI-IMENTIU

Nev√©nek jelent√©se: "Nyugatiak (halottak birodalma) √Čl√©n √Āll√≥". Az ab√ľdoszi nekropolisz istene. FekvŇĎ sak√°lk√©nt √°br√°zolt√°k. √Ėn√°ll√≥ jelentŇĎs√©ge nem volt sz√°mottevŇĎ, neve Anubisz isten jelzŇĎj√©v√© lett. A K√∂z√©pbirodalom idej√©n, amikor Ozirisz lett az alvil√°g istene, Anubisz helyett Ozirisz jelzŇĎj√©v√© v√°lt.

HEPER

Nev√©nek jelent√©se: "felkelŇĎ", ami a hpr "felkel, keletkezik" sz√≥b√≥l. Napistenk√©nt egyike a legŇĎsibbeknek. Sok sz√∂vegben hajnali, felkelŇĎ Napk√©nt szerepel (ellent√©tben R√©vel √©s Atummal, azaz a d√©li √©s esti Nappal). A t√∂bbi napistenhez hasonl√≥an vil√°gteremtŇĎ funkci√≥t t√∂lt be (de al√° volt rendelve Atumnak). A szent szakrabeusz k√©p√©ben √°br√°zolt√°k. A hiedelem szerint √∂nmag√°t√≥l ("az √∂nmaga nev√©bŇĎl") keletkezett, n√©ha Nunt, "az istenek atyj√°t" mondj√°k apj√°nak. Atummal, R√©vel √©s Amonnal azonosult.

HERISEF

H√©rakleopolisz istene. KosfejŇĪ emberk√©nt √°br√°zolt√°k. A N√≠lust √©s a F√°jjum-tavat √∂sszek√∂tŇĎ csatorna ura volt, √∂nt√∂zte a f√∂ldeket √©s fel√ľgyelt a vizek forr√°s√°ra. Kultusza a IX-X. dinaszti√°k kor√°ban (i. e. 23-21. sz.) √©rte el tetŇĎfok√°t, mivel ekkor H√©rakleopolisz volt a dinaszti√°k sz√©khelye. Ebben az idŇĎszakban mint teremtŇĎ istent, istenek kir√°ly√°t tisztelt√©k: "amikor felkel, megvil√°g√≠tja az eg√©sz f√∂ldet, jobb szem a Nap, bal szeme a Hold, lelke a F√©ny, orr√°b√≥l √©letet ad√≥ lehelet √°rad sz√©t az eg√©sz f√∂ld√∂n".

HNUM

A term√©kenys√©g istene. Tisztelet√©nek k√∂z√©ppontja Elephantin√© szigete, de kultusza eg√©sz Egyiptomban √©s N√ļbi√°ban is elterjedt. Az √≥korban kosk√©nt √°br√°zolt√°k, v√≠zszintesen fekvŇĎ, kerek szarvakkal, k√©sŇĎbb pedig kosfejŇĪ ember alakj√°ban. Apja Nun volt, a l√°nya Anuket. Menhitet, Szatiszt, N√©ithet √©s Nebtuut tartott√°k feles√©geinek. Seg√©dkezett a sz√ľl√©sekn√©l. Agyagb√≥l embert form√°lt a fazekaskorongon. Lelki hasonm√°sa (Ka), az emberi sorsokat ir√°ny√≠totta. A g√∂r√∂g-r√≥mai korban demiurgoszk√©nt tisztelt√©k, aki fazekaskorongon form√°lta meg az eg√©sz vil√°got. A hiedelem szerint Hnum adta a vizet, ŇĎrizte a N√≠lus forr√°sait (jelzŇĎje: "a N√≠lus-K√ľsz√∂b√∂k ura"), mint harci istens√©g elh√°r√≠totta az ellens√©g t√°mad√°sait. Mivel a "kos" √©s a "l√©lek" (ba) az egyiptomi nyelvben azonos hangalak√ļ sz√≥, azt tartott√°k, hogy Hnum testes√≠ti meg sok istennek a lelk√©t (pl. Geb). Mint demiurgosz Ptahhoz √°llt k√∂zel ("Hnum megform√°lt, ptah pedig megteremtett t√©ged"). K√©sŇĎbb Amonnal, R√©vel √©s Szobekkel azonosult.

HONSZU

Nev√©nek jelent√©se: "v√°ndorl√≥". Holdisten. Amon √©s Mut fia. Az idŇĎisten √©s az idŇĎt kisz√°m√≠t√≥ isten funkci√≥j√°t is ell√°ta. Kultuszcentruma Th√©ba volt, ahol (Karnakban) a fŇĎtemploma √°llt. Ifj√ļ ember alakj√°ban √°br√°zolt√°k, a fej√©n holdsarl√≥val vagy holdkoronggal, mint gyermekistent sz√°j√°ra tett ujjal √©s "ifj√ļs√°gf√ľrttel" (a fi√ļk viselt√©k √≠gy - oldalt elv√°lasztva - a hajukat nagykor√ļs√°gukig; ilyen alakban gyakran √∂sszet√©vesztett√©k Horpahruddal). Azonosult Thottal, Jahhal, Szobekkal. A nev√©hez jelzŇĎk√©nt √°ltal√°ban hozz√°tett√©k a holdisten, Noferhotep nev√©t is.

HORPAHRUD

Nev√©nek jelent√©se: "a gyermek H√≥rusz". H√≥rusz egyik megjelen√©si form√°ja. H√≥rusz √ćzisz √©s Ozirisz fia. H√≥rusz t√∂bb, fŇĎleg gyermekk√©pŇĪ napisten elnevez√©se. "Ifj√ļ hajat" viselŇĎ fi√ļnak √°br√°zolt√°k, sz√°ja elŇĎ tartott ujjal (az egyiptomiak √≠gy √°br√°zolt√°k a gyermekeket). Az √≥g√∂r√∂g√∂k, akik Harpokrat√©sznek nevezt√©k, ezt az ujjtart√°st a hallgat√°s jelek√©nt magyar√°zt√°k. A felkelŇĎ Napot jelk√©pezŇĎ Horpahrud kultusza k√ľl√∂n√∂sen a hellenizmus kor√°ban terjedt el sz√©les k√∂rben.

H√ďRUSZ

H√≥rusz istens√©g, (Hr, a "magass√°g", az "√©g") az egyiptomi mitol√≥gi√°ban s√≥lyom a megtestes√≠tŇĎje. S√≥lyom, s√≥lyomfejŇĪ ember, akit sz√°rnyas Nap alakj√°ban √°br√°zoltak. Kiterjesztett sz√°rny√ļ napkorong a szimb√≥luma. Egyiptom sok vid√©k√©n r√©gen elterjedt a s√≥lyomistenek kultusza, akik k√ľl√∂nf√©le, de rendszerint az √©ggel √©s a nappal kapcsolatos nevet viseltek. Kezdetben H√≥ruszt, mint a vad√°szat ragadoz√≥ isten√©t tisztelt√©k, aki karmait belev√°jja a zs√°km√°nyba. A dinasztikus idŇĎszakban v√©gbemegy a k√ľl√∂nf√©le s√≥lyomistens√©gek egyes√ľl√©sek√©t egym√°ssal szoros kapcsolatban √°ll√≥ H√≥rusz-hiposzt√°ziss√°: √ćzisz fia H√≥russz√° (egyiptomi H√≥r-sza-Iszet) √©s behdeti H√≥russz√°. Ut√≥bbi Hathor f√©rje √©s H√≥rusz-Szemataui apja. √Āltal√°ban mint a s√∂t√©ts√©g erŇĎivel harcol√≥ vil√°goss√°gisten szerepel. Szemei a Hold √©s a Nap. √ćzisz-fia H√≥rusz tev√©kenys√©ge elsŇĎsorban abban mer√ľl ki, hogy s√≠kra sz√°ll apj√°√©rt, Ozirisz√©rt. Mindketten az uralkod√≥i hatalmat p√°rtfogolt√°k. A f√°ra√≥k H√≥rusz szolg√°i, hatalm√°nak √∂r√∂k√∂sei Egyiptomban. H√≥rusz a sz√°rnyaival v√©di az uralkod√≥t (Khepr√©n f√°ra√≥ szobr√°n a tark√≥ m√∂g√∂tt √°ll√≥ s√≥lyom a sz√°rnyaival betakarja k√©toldalt a fejet). H√≥rusz neve a f√°ra√≥ √∂ttag√ļ c√≠m√©nek elmaradhatatlan r√©sze lett.
A m√≠tosz szerint behdeti H√≥rusz cs√≥nakon k√≠s√©ri a N√≠lusban √ļsz√≥ apj√°t, a napisten R√©t √©s agyonveri R√© krokodill√° √©s v√≠zil√≥v√° v√°ltozott ellens√©geit, √©l√ľk√∂n a mindef√©le sz√∂rnyet megtestes√≠rŇĎ Sz√©thtel. A m√≠tosz a H√≥rusz tisztelet√©re v√©gzett miszt√©rium sz√∂veg√©ben maradt r√°nk a felsŇĎ-egyiptomi Edfu v√°ros (egyiptomi Behdet) templom√°nak a fal√°n, ugyanis ideker√ľlt √°t a N√≠lus delt√°j√°ban fekvŇĎ, Behdetben keletkezett behdeti H√≥rusz-kultusz). A templom sz√∂veget k√≠s√©rŇĎ reliefjein behdeti H√≥rusz R√© elŇĎtt √°ll a cs√≥nakban, kez√©ben tartva a szigonyt, mellyel led√∂fi a krokodilokat. Ebben a m√≠toszban H√≥rusz nemcsak R√© fiak√©nt szerepel, hanem R√©k√©nt is, egy istens√©gg√©, R√©-Harahtiv√° egyes√ľlve vele (a H√≥rahuti, Harahti jelent√©se : "mindk√©t horizont H√≥rusza" vagy a "f√©ny birodalom√°b√≥l val√≥ H√≥rusz"). Behdeti H√≥rusz alakja √∂sszefon√≥dik √ćzisz-fia H√≥rusz alakj√°val, aki ugyancsak r√©szt vesz a Sz√©th √©s a t√∂bbi sz√∂rny elleni harcban. A fenti m√≠tosznak a templom m√°sik fal√°ra v√©sett v√°ltozat√°ban behdeti H√≥rusz t√©nylegesen is ott √°ll √ćzisz-fia H√≥rusz mellett, aki vele egy√ľtt harcol a Sz√©th alakj√°ban megtestes√ľlt Nap-ellens√©gekkel. Felt√©telezhetŇĎ, hogy a behdeti H√≥rusznak √©s √ćzisz-fia H√≥rusznak az ellens√©gekkel v√≠vott harcai iiletve harcainak epiz√≥djai az i. e. IV √©s III. √Čvezred hat√°r√°n Egyiptom egyes√≠t√©s√©√©rt folytatott k√ľzdelmet t√ľkr√∂zt√©k. D√©l gyŇĎzelm√©t H√≥rusz gyŇĎzelm√©nek, H√≥ruszt pedig az orsz√°g ur√°nak k√©pzelt√©k. A m√°sik hiposzt√°zis, H√≥rusz-Szemataui mindk√©t f√∂ldnek (Als√≥- √©s FelsŇĎ-Egyiptom) az egyes√≠tŇĎje.
Az √ćzisz-fia H√≥ruszr√≥l sz√≥l√≥ m√≠tosz szerint √ćzisz a halott OzirisztŇĎl esett teherbe, akit fiv√©re Sz√©th √°lnokul meggyilkolt. √ćzisz elvonult a N√≠lus delt√°j√°nak ingov√°ny√°ba, s ott sz√ľlte meg √©s nevelte fel a gyermek√©t. Amikor H√≥rusz f√©rfiv√° lett, az istenek b√≠r√≥s√°ga a Sz√©thtel folytatott vit√°j√°ban ŇĎt ismerte el Ozirisz egyetlen √∂r√∂k√∂s√©nek. Sz√©thtel v√≠vott p√°rviadal√°ban H√≥rusz elŇĎsz√∂r veres√©get szenved √©s Sz√©th kiv√°jja a szem√©t, de azt√°n hossz√ļ harc √°r√°n H√≥rusz legyŇĎzi Sz√©thtet √©s megfosztja f√©rfiass√°g√°t√≥l. Az al√°vetetts√©g jel√©√ľl Sz√©th fej√©re teszi Ozirisz saruj√°t. Kiv√°jt szem√©t pedig megeteti Oz√≠risszel, mire √©letre kel. A felt√°madt Ozirisz √°tadja egyiptomi tr√≥nj√°t H√≥rusznak (ami √∂sszefon√≥dik a behdeti H√≥ruszr√≥l alkotott k√©pzetekkel), ŇĎ maga pedig az alvil√°g uralkod√≥ja lesz.
H√≥rusz kev√©sb√© jelentŇĎs hiposzt√°zisai: H√≥r-ahuti, a R√©vel kapcsolatban √°ll√≥ reggeli Nap, valamint a (XVIII.dinasztia kor√°t√≥l, az i. e. 16-14. sz√°zadt√≥l) a nyugati √©s keleti horizontok istene. Harahti ("H√≥rusz a horizonton") napistens√©g, R√©-Harahtihoz hasonl√≥. √ďr-ur ("idŇĎsb H√≥r"), akit Plutarkhosz √ćzisz √©s Ozirisz fiv√©r√©nek mond (abb√≥l k√∂vetkeztetvem hogy az "ur" sz√≥nak "erŇĎs", "nagy" jelent√©se is volt, "nagy H√≥rnak" tisztelhett√©k. Amon is azonosult H√≥russzal (Amon-R√©-Harahti) √©s t√∂bb k√ľl√∂nf√©le s√≥lyomisten is (a Sz√©thtel v√≠vott harc r√©sztvevŇĎi: Nemti, Szopdu, Henti-Heti √©s m√°sok). H√≥ruszt N√ļbi√°ban is tisztelt√©k. H√©rodotosz Apoll√≥nhoz hasonl√≠tja.

H√ďRUSZ-FI√öK

Ňźsi istens√©gek. H√≥rusz fiai: Amszet, H√°pi, Kebehszenuf √©s Duamutef. A Halottak K√∂nyve 17. fejezet√©bŇĎl √≠t√©lve, kezdetben asztr√°lis istenek voltak, a Nagy Medve csillagk√©p mell√©kbolyg√≥i az √©szaki √©gbolton. Az Ozirisz-miszt√©riumokban az volt a fŇĎ feladatuk, hogy v√©delmezz√©k Oziriszt az ellens√©gektŇĎl (Sz√©thtŇĎl √©s k√≠s√©ret√©tŇĎl.) Ugyanezt a szerepet t√∂lt√∂tt√©k be a holtak mellett is, ez√©rt a temet√©si szertart√°sokkal kapcsolatos vall√°sos-m√°gikus irodalomban (a Piramissz√∂vegekben, a Kopors√≥sz√∂vegekben, a Halottak K√∂nyv√©ben) gyakran szerepelnek. Az egyiptomiak hite szerint ezek az istenek r√©szt vesznek az elhunyt bebalzsamoz√°s√°ban √©s ŇĎrzik a kanopusz ed√©nyekbent√°rolt belsŇĎ r√©szeit. Az ed√©nyek fedele a H√≥rusz-fi√ļkat √°br√°zolja. A majomfejŇĪ Duamutef ŇĎrzi a gyomrot, a sak√°lfejŇĪ H√°pi a t√ľdŇĎt, a s√≥lyomfejŇĪ Kebehszenuf a beleket √©s v√©g√ľl az emberfejŇĪ Amszet a m√°jat tartalmazza. Azt tartott√°k, hogy az istenek az emberi l√©lek valamelyik l√©nyeg√©t fejezt√©k ki. Amszet a K√°t, Duamutef a B√°t, Kebehszenuf a szaht (vagyis a m√ļmi√°t) √©s H√°pi pedig a sz√≠vet. Ozirisz k√≠s√©ret√©hez tartpztak √©s a hiedelem szerint H√≥rusz √°ll√≠totta ŇĎket Pz√≠risz tr√≥nja k√∂r√©. A s√≠rkamr√°kban Amszet szobrocsk√°ja a d√©li faln√°l, H√°pi√© az √©szakin√°l, Duamutef√© a keletin√©l √©s Kebehszenuf√© a nyugatin√°l √°ll.

IHET

Az √©g istennŇĎje. √Čgi Teh√©n, a Nap sz√ľlŇĎje. Nagyon kor√°n azonosult Hathorral.

IHI

A zene istene. Hathor √©s Behdeti H√≥risz gyermeke. Kez√©ben sistrumot (az egyiptomi szertart√°sokon szereplŇĎ cs√∂rgŇĎhangszert) tart√≥ gyermeknek √°br√°zolt√°k.

IMIUT

Anubisz egyik jelzŇĎje, amely mint a balzsamoz√°s isten√©t jel√∂li. F√©tise a lensz√∂vetbe p√≥ly√°lt bŇĎr, amelyet p√≥zn√°hoz k√∂t√∂zve ed√©nybe tettek √©s behelyezt√©k az elhunyt s√≠rkamr√°j√°ba.

√ćZISZ

Az egyiptomi mitol√≥gi√°ban a term√©kenys√©g, a v√≠z √©s a sz√©l istennŇĎje, a nŇĎiess√©g, a csal√°di hŇĪs√©g, a tengerhaj√≥z√°s istennŇĎje. √ćzisz kultusza nagy n√©pszerŇĪs√©gnek √∂rvendett Egyiptomban √©s messze Egyiptom hat√°rain t√ļl, k√ľl√∂n√∂sen a hellenizmus kor√°ban. A g√∂r√∂g-r√≥mai korban "ezerszemŇĪnek" nevezt√©k. √ćzisz sz√ľlei Geb √©s Nut, m√≠g Ozirisz, Nepth√ľsz (Nebethut) √©s Sz√©th a testv√©rei. Ozirisz feles√©ge √©s H√≥rusz anyja is egyben. A r√≥la sz√≥l√≥ legt√∂bb elbesz√©l√©s √∂sszefon√≥dik Ozirisz m√≠tosz√°val. A m√≠toszokban √ćzisz √°ltal√°ban, mint hŇĪs√©ges √©s odaad√≥ hitves szerepel. Amikor Sz√©th meg√∂li Oziriszt, √ćzisz megkeresi f√©rje hottest√©t, eltemeti √©s halott f√©rj√©tŇĎl megterm√©keny√ľlve fi√ļt sz√ľl, H√≥ruszt, akinek majd bossz√ļt kell √°llnia Sz√©then. A m√≠toszok r√©szletesen elbesz√©lik √ćzisz √©let√©t a N√≠lus-delta mocsarai k√∂zt, ahol Sz√©th elŇĎl rejtŇĎzk√∂dve felneveli H√≥ruszt. Egyszer t√°voll√©t√©ben egy m√©rges k√≠gy√≥ megmarta a "a gy√∂ny√∂rŇĪ, dr√°ga, √°rtatlan csecsemŇĎt. Mozdulatlanul fek√ľdt, alig vert a sz√≠ve". (R√©szletaz √ļn. Metternich-szt√©l√©n l√©vŇĎ sz√∂vegbŇĎl). √ćzisz ki√°ltozott, seg√≠ts√©g√ľl h√≠vott isteneket, embereket. Thot, a b√∂lcsess√©g istene megnyugtatta a szerencs√©tlen any√°t √©s r√°olvas√°ssal meggy√≥gy√≠totta H√≥ruszt. Amikor a fi√ļ felnŇĎtt, √ćzisz megjelent vele a kilenc isten b√≠r√≥s√°ga elŇĎtt √©s H√≥rusznak, mint Ozirisz t√∂rv√©nyes fi√°nak k√∂vetelte a kir√°lyi tr√≥nt. Sz√©th k√∂vetel√©s√©re √ćzisz nem vehetett r√©szt a t√°rgyal√°sakon. Az isten-b√≠r√°k √∂sszegyŇĪltek a BelsŇĎ-szigeten, √©s szigor√ļan megtiltott√°k Nemti r√©v√©sznek, hogy √°tvigye oda √ćziszt. De a b√∂lcs istennŇĎ t√ļlj√°rt Sz√©th esz√©n: √∂regasszonynak √∂lt√∂zve, egy aranygyŇĪrŇĪ seg√≠ts√©g√©vel megvesztegette a r√©v√©szt, aki √°tvitte a tiltott szigetre. Ott sz√©p le√°nny√° v√°ltozott √©s elmondott Sz√©thnek egy kital√°lt t√∂rt√©netet, miszerint egy idegen megrabolta egy p√°sztornak fi√°t: eltulajdon√≠totta meghalt apj√°nak a ny√°jait. Sz√©th felh√°borodott a t√∂rv√©nytelen tettem, kiab√°lva k√∂vetelte az idegen megbotoz√°s√°t. Ezzel √∂nk√©ntelen√ľl el√≠t√©lte saj√°t mag√°t, beismerte, hogy az apai √∂r√∂ks√©g a fi√ļt illeti meg.
H√≥rusz √©s Sz√©th vit√°j√°ban √©s √∂sszetŇĪz√©seiben √ćzisz tov√°bbra is seg√≠tett a fi√°nak. Amikor Sz√©th √©letereje √°thatolt H√≥rusz karj√°ba √©s megt√∂lt√∂tte m√©reggel, √ćzisz kit√©pte a kart √©s eg√©szs√©gessel p√≥tolta. V√©g√ľl el√©rte, hogy Sz√©thet el√≠t√©lj√©k √©s az ŇĎ fi√°t ismerj√©k el Egyiptom kir√°ly√°nak. √ćzisz nev√©vel tal√°lkozunk majdnem minden OziriszrŇĎl sz√≥l√≥ vall√°sos sz√∂vegben. Sz√≥ van r√≥la a H√≥rusz √©s Sz√©th vit√°j√°t le√≠r√≥ m√≠toszban (Chester Beatty Papirusz I.). N√©h√°ny m√≠toszv√°ltozatban ( a R√©rŇĎl √©s a k√≠gy√≥r√≥l keletkezett m√≠toszban, illetve a Kheopsz (Hufu) f√°ra√≥r√≥l meg a var√°zsl√≥r√≥l sz√≥l√≥ mes√©ben). √ćzisz teljesen √∂n√°ll√≥an szerepel, Oziriszt nem is eml√≠tik. A Metternich-szt√©l√© m√°gikus sz√∂vegei √ćzisszel ellent√©tben csak mell√©kesen eml√≠tik Oziriszt (ld. H√≥rusz √©s √ćzisz Delta mocsarai k√∂zt). Az Ozirisz hal√°l√°t √©s √©letre kelt√©s√©t elj√°tsz√≥ miszt√©riumokban Ozirisz n√©ma szereplŇĎ (szobor helyettes√≠ti, amelyet felemelnek, letesznek, megford√≠tanak). √ćzisz √©s ŇĎt seg√≠tŇĎ nŇĎv√©re, Nepth√ľsz viszont hossz√ļ besz√©dekben s√≠ratj√°k el Oziriszt (ld. √ćzisz √©s Nebethut k√∂ny√∂rg√©sei). √ćzisz magatart√°s√°t Oz√≠risszel √©s H√≥russzal szemben er√©ny mintak√©p√©nek tekintett√©k. Eredetileg azonban nem ilyennek √©rtelmezt√©k az alakj√°t. A messzi m√ļltb√≥l olyan eml√©kek is maradtak r√≥la, hogy pl. Sz√©thnek, f√©rje √©s fia gonosz ellens√©g√©nek a p√°rtj√°t fogta. Ennek a k√∂vetkezŇĎ a magyar√°zata: amikor √ćzisz, a fia √©rdekei√©rt harcolva, szigony√°t beled√∂fi Sz√©thbe, az √≠gy ki√°lt fel: "Mit tettem √©n ellened, √ćzisz nŇĎv√©rem?! Sz√≥lj a szigonyodnak, eresszen el, hiszen anyai √°gon a fiv√©red vagyok!" Majd azzal folytatja, hogy H√≥rusz √ćzisznek idegen (vagyis nem az ŇĎ, hanem apja nemzets√©g√©hez tartozik). √ćzisz erre zavarba esik, visszah√≠vja szigony√°t. H√≥rusz ezt √°rul√°snak veszi √©s lev√°gja anyja fej√©t- Ez a m√≠toszv√°ltozat nagyon ŇĎsi. √ćzisz itt az anyajog norm√°i szerint cselekszik, amikor is az anya√°gon val√≥ fiv√©r √°ll hozz√° a legk√∂zelebb. H√≥rusz, mint az istenek √ļj nemzed√©k√©nek k√©pviselŇĎje, m√°r az apajog norm√°i szerint l√©p fel. Szorosabban kapcsol√≥dik az apj√°hoz, az anyja viszont kedvesebb neki, mint az √©destestv√©r. A m√≠tosznak ezen ŇĎsi v√°ltozat√°t k√©sŇĎbb mesterk√©lten beleszŇĎtt√©k a H√≥rusz √©s Sz√©th vit√°j√°t elbesz√©lŇĎ m√≠tosz √ļjrafogalmaz√°s√°ba, b√°r egy√°ltal√°n nem illik bele a t√∂rt√©net √°ltal√°nos tendenci√°j√°ba.
A R√©rŇĎl √©s a k√≠gy√≥r√≥l sz√≥l√≥ m√≠toszban √ćzisz, mint gonosz var√°zsl√≥ szerepel. L√©trehoz egy m√©rges k√≠gy√≥t √©s r√°k√ľldi R√© fŇĎistenre. A megmart isten k√©rleli a "nagy var√°zsl√≥" √ćziszt, hogy gy√≥gy√≠tsa meg, de √ćzisz csak akkor tesz eleget a k√©r√©snek, amikor R√© el√°rulja neki az igazi nev√©t. Ezut√°n √ćzisz m√°gikus hatalmat nyert az istenek kir√°lya felett. A babil√≥niai Ist√°r istennŇĎh√∂z hasonl√≥an √ćzisz fokozatosan v√©lik gonosz istennŇĎbŇĎl - aki R√©vel harcol a hatalom√©rt, sŇĎt a saj√°t fi√°val, H√≥russzal is ellens√©geskedik - j√≥s√°gos √©s j√≥t√©kony uralkod√≥nŇĎv√©. L√©trej√∂n klasszikus alakja: a szeretŇĎ feles√©g √©s anya, a f√©rje √©s a fia jogai√©rt s√≠krasz√°ll√≥ nŇĎ.
Kezdetben √ćziszt a N√≠lus-delta √©szaki r√©sz√©n tisztelt√©k, But√≥ v√°ros volt kultusz√°nak k√∂z√©ppontja. Val√≥sz√≠n√ľleg az eget szem√©lyes√≠tette meg √©s mag a neve (Iszet = "tr√≥nus", "hely") fi√°nak, a napisten H√≥rusznak a sz√ľlet√©s√©re c√©loz. FŇĎleg a But√≥ k√∂rn√©yk√©n lak√≥ hal√°szok k√∂r√©ben volt kultusza. Amikor H√≥ruszt megmarta a k√≠gy√≥, a m√≠tosz szerint ŇĎk siettek elsŇĎk√©nt a seg√≠ts√©g√©re. Az √©g istennŇĎjek√©nt teh√©n vagy teh√©nszarv√ļ nŇĎ k√©p√©ben √°br√°zolt√°k. K√©sŇĎbb (a h√©liupoliszi panteon, az √ļn. nagy enne√°da l√©trej√∂tte ut√°n) √ćzisz anyja, Nut istennŇĎ lett az √©g uralkod√≥nŇĎje, √ćzisz pedig m√°r Ozirisz hitvesek√©nt √©s seg√≠tŇĎj√©nek az alakj√°ban szerepel. √ćziszt m√°shol a sz√©l istennŇĎj√©nek tisztelt√©k, aki sz√°rnyai csapkod√°s√°val id√©zte elŇĎ a szelet. Ennek megfelelŇĎen, ahogyan Nehebhutot, ŇĎt is s√≥lym vagy sz√°rnyas nŇĎ k√©p√©ben √°br√°zolt√°k. Nehebhuttal, valamint Heket istennŇĎvel egy√ľtt, mint a sz√ľlŇĎ nŇĎk oltalmaz√≥j√°t is tisztelt√©k, aki megk√∂nny√≠ti a sz√ľl√©st √©s meghat√°rozza az √ļjsz√ľl√∂tt kir√°lyok sors√°t. √ćzisz, mint hitves √°tveszi Ozirisz funkci√≥t. Diod√≥r√≥sz, az egyiptomi hagyom√°nyokat kutat√≥ g√∂r√∂g t√∂rt√©n√©sz k√∂zl√©se szerint √ćzisz megtan√≠totta az embereket aratni, magot ŇĎr√∂lni. A g√∂r√∂g√∂k D√©m√©t√©r istennŇĎvel azonos√≠tott√°k. A f√∂ldmŇĪvelŇĎ funkci√≥t azonban √°ltal√°ban Ozirisz l√°tta el. Az egyik elk√©pzel√©s szerint a N√≠lus vize Ozirisz test√©bŇĎl folyik ki, m√≠g egy m√°sik szerint megtelik a f√©rj√©t sirat√≥ √ćzisz k√∂nnyeivel. Az antik hagyom√°nyokb√≥l √≠t√©lve √ćzisz nemcsak a foly√≥v√≠z, hanem a tengerek vize felett is uralkodott √©s v√©delmezte a tenger√©szeket. Ez a k√©pzet val√≥sz√≠n√ľleg az ŇĎsi egyiptomi hitvil√°gb√≥l ered. Fennmaradtak olyan √°br√°zol√°sok is, amelyeken √ćzisz cs√≥nakot tart a kez√©ben.
Szarapisz (= Ozirisz-√Āpisz) kiv√©tel√©vel egyetlen egyiptomi istens√©g sem volt olyan n√©pszerŇĪ a g√∂r√∂g-r√≥mai vil√°gban, mint √ćzisz Pireuszban az i. e. 4. Sz√°zadban. D√©losz sziget√©n az i. e. 2. sz√°zadban √©p√ľlt √ćzisz-templom, de √©p√ľlt m√©g Delphoi √©s Korinthosz k√∂zel√©ben is. It√°li√°ban az √ćzisz-kultusz az i. e. 2. sz√°zadt√≥l kezdve terjedt el, sŇĎt m√©g Britanni√°ba √©s Pann√≥ni√°ba is eljutott.

JARU-F√ĖLD


Az egyiptomi mitol√≥gi√°ban a t√ļlvil√°g, paradicsomi mezŇĎ, a halottak tartozkod√°si helye. A Piramissz√∂vegek szerint a Jaru-f√∂ld a keleti √©gben van, ahol R√© napsiten felkel. R√© az elhunyt f√°ra√≥kkal egy√ľtt reggeli mosakod√°st v√©gez a Jaru-f√∂ld tav√°ban, ahova a "Jaru-f√∂ld r√©v√©sze" sz√°ll√≠tja ŇĎket cs√≥nakon. √ćgy az egyiptomiak eleve olyan helynek fogt√°k fel a Jaru-f√∂ldet, ahol R√© √©s a f√°ra√≥k habzsolt√°k a gy√∂ny√∂r√∂ket. Ahhoz hasonl√≥an, ahogy a meghalt f√°ra√≥k azonosultak a hal√°la ut√°n √©letre kelt Oz√≠risszel, az i. e. III. √©vezred v√©g√©tŇĎl minden elhunytat azonos√≠tottak vele (a halotti sz√∂vegekben szok√°sos lett az "Ozirisz a foly√≥k neve" formula), Ennek megfelelŇĎen a Jaru-f√∂ld sem csak a f√°ra√≥k √©s R√©, hanem minden "√ľdv√∂z√ľlt" tartozkod√°si helye lett. Mindenki√©, aki igazol√°st nyert Ozirisz b√≠r√≥s√°ga elŇĎtt. A Jaru-f√∂ld a f√∂ld alatt van, rendk√≠v√ľl term√©keny. Nincs rajta semmi tiszt√°talan, mindenkinek jut bŇĎs√©gesen √©tel √©s ital. A Halottak K√∂nyv√©nek 109. fejezet√©ben az √°ll, hogy bronzfal veszi k√∂r√ľl, az √°rpa n√©gy, a t√∂nk√∂lyb√ļza kilenc k√∂ny√∂k magasra nŇĎ (egy k√∂ny√∂k 0,5 m). A Halottak K√∂nyve 110. Fejezet√©nek c√≠mrajz√°n bŇĎv√≠zŇĪ csatorn√°k keresztezik a Jaru-f√∂ldet. Az egyiptomiak hiedelme szerint e t√ļlvil√°g lak√≥i minden mezŇĎgazdas√°gi munk√°t elv√©geznek. A Jaru-f√∂ld paradicsomi t√°j, a f√∂ldmŇĪvelŇĎ n√©p eszm√©nye.

JUNIT

Hermonthisz (egyiptomi n√©ven Junu) v√°ros istennŇĎje. Neve H√©liupolisz g√∂r√∂g elnevez√©s√©vel (On) is rokon. Vele azonosult a R√©hez k√∂zel √°ll√≥ R√°t-taui, akinek H√©liupoliszban volt a kultuszk√∂zpontja. Ez√©rt felt√©telezhetŇĎ, hogy Junit H√©liupolisszal is kapcsolatban √°llt.

JUSZAASZ

Atum keze a mitológiában. Hathorral azonosult. Szent fája az akác, amelyben "élet és halál" lakozott. Az ógörögök Juszaaszt Szaószisznak nevezték.



CŪmoldal Fůrum VendťgkŲnyv HŪrek LetŲltťs KťrdűŪv E-mail FrissŪtťsek Linkek GYIK