Abydos Gate Abydos Gate Abydos Gate
CŪmoldal Fůrum VendťgkŲnyv HŪrek LetŲltťs KťrdűŪv E-mail FrissŪtťsek Linkek GYIK


Egyiptomi istenek (K-Z)
√ćrta: Nov√°ki √Ākos Tam√°s (Platschu)

KA

Az emberi l√©nyt alkot√≥ elemek egyike. Az irodalom nemegyszer mint az ember egyik lelk√©t jellemzi, b√°r a "l√©lek" meghat√°roz√°s nem fedi pontosan a Ka egyiptomi fogalm√°t. A Piramissz√∂vegek szerint a k√° kezdetben az istenek √©s a kir√°lyok √©leterej√©t √©s hatalm√°t testes√≠tette meg. Ezeknek gyakran t√∂bb k√°juk volt, R√©nek p√©ld√°ul 14. A Kopors√≥sz√∂vegek √©s a Halottak K√∂nyve szerint k√©sŇĎbb m√°r minden embernek volt k√°ja. Ebben az idŇĎszakban a k√° nemcsak √©leterŇĎ, hanem altereg√≥, "m√°sodik √©n", amely egy√ľtt sz√ľletik az emberrel, szellemileg √©s fizikailag elv√°laszthatatlanul vele funkcion√°l, az √©letben √©s a hal√°la ut√°n is. Meghat√°rozza az ember sors√°t. A s√≠rkamr√°kba betett√©k az elhunytak szoborportr√©j√°t, a k√° tart√°ly√°t √©s r√°√≠rt√°k, hogy ez az illetŇĎ k√°ja. A k√° elhagyhatta a s√≠rkamr√°t √©s lesz√°llhatott a t√ļlvil√°gba. Ember alakban √°br√°zolt√°k, a fej√©n k√∂ny√©kben meghajl√≠tott √©s felfel√© mutat√≥ karral. A k√° l√©trehoz√≥j√°nak Hnumot tartott√°k, de az embereket √≥v√≥ Hemszut istennŇĎvel is kapcsolatban volt.

KEBEHSZENUF

Ld. H√≥rusz-fi√ļk.

KEBEHUT

A tiszta hideg v√≠z istennŇĎje, a 10. nomosz √©s L√©t√≥polisz oltalmaz√≥ja. K√≠gy√≥ alakj√°ban szem√©lyes√≠tett√©k meg √©s Ut√≥ (Uadzset) k√≠gy√≥istennŇĎvel azonosult. Anubisz le√°ny√°nak tartott√°k √©s a halottkultusszal volt kapcsolatban: bor√°ldozatot mutatott be az elhunytak√©rt √©s seg√≠tett nekik bejutni az √©gbe.

MAAT

Az igazs√°g √©s a rend istennŇĎje. Thotnak, a b√∂lcsess√©g isten√©nek a feles√©ge. Felh√ļzott t√©rddel, f√∂ld√∂n √ľlŇĎ nŇĎnek √°br√°zolt√°k. A fej√©n viselt strucctoll szimb√≥luma (a strucctoll az "igazs√°g" sz√≥jelet jelk√©pezi). Kultusz√°nak elterjed√©se az √ďbirodalom kezdet√©re tehetŇĎ vissza, a Piramissz√∂vegek is eml√≠tik. A III. dinaszti√°t√≥l (az i. e. III. √©vezredtŇĎl) kezdve a f√°ra√≥k Maat nev√©t jelzŇĎk√©nt haszn√°lj√°k ("Maatban uralkod√≥" stb.). Maatot R√© isten le√°ny√°nak tartott√°k, aki r√©szt vett a vil√°g teremt√©s√©ben, amikor megszŇĪnt a k√°osz √©s helyre√°llt a rend. Maat nagy szerepet j√°tszott Ozirisz t√ļlvil√°gi √≠t√©lkez√©seiben. A m√©rleg egyik serpenyŇĎj√©be az elhunyt sz√≠v√©t, a m√°sikba Maat szobrocsk√°j√°t tett√©k. A m√©rleg egyens√ļlyi helyzete bizony√≠totta az elhunyt igaz √©let√©t ("igaz volt a hangja") √©s √≠gy m√©lt√≥ lett a boldogs√°gra Ozirisz birodalm√°ban. EllenkezŇĎ esetben felfalta Amt (krokodilfejŇĪ √©s oroszl√°ntestŇĪ Halottfal√≥). Maatot n√©ha Maat√©nak nevezt√©k (kettŇĎs sz√°m), mivel k√©t Maat nŇĎv√©r √©lt az elk√©pzel√©sekben. A b√≠r√≥s√°gi termet a "KettŇĎs Igazs√°g" term√©nek nevezt√©k. A b√≠r√°k Maat szobrocsk√°j√°t viselt√©k embl√©mak√©nt a mell√ľk√∂n. Maatnak a vez√≠r volt a papja. Kultusz√°nak k√∂z√©ppontja a th√©bai nekropolisz.

MAFDET

A megtorl√°s istennŇĎje. Gep√°rd alakj√°ban √°br√°zolt√°k. A jogar √©s k√©s volt az attrib√ļtuma. A m√≠toszokban k√≠gy√≥val harcol, n√©ha R√©vel egy√ľtt (pl. a Piramissz√∂vegekben: "Harcba sz√°ll R√© √©s homlok√°n ureusz ezzel a f√∂ldbŇĎl kib√ļv√≥ k√≠gy√≥val. Lev√°gja a te fejedet a Mafdet kez√©ben l√©vŇĎ k√©ssel."). Mafdet betegeket seg√≠t, k√≠gy√≥kat puszt√≠t, b√ľntetŇĎb√≠r√≥k√©nt r√©szt vesz a t√ļlvil√°gi √≠t√©lkez√©sekben √©s a t√ļlvil√°gon gondoskodik a holtakr√≥l. Sz√ľlet√©snapj√°nak meg√ľnnepel√©se egybeesett Szesatnak, az √≠r√°s istennŇĎj√©nek sz√ľlet√©snapj√°val, lehets√©ges, hogy ikernŇĎv√©reknek tartott√°k ŇĎket.

MAHESZA

V√©rszomjas isten, B√°sztet fia. JelzŇĎi: "vad tekintetŇĪ Oroszl√°n", "v√©rnek √∂r√ľlŇĎ". A K√©sŇĎkorban a z√°por, a s√∂t√©ts√©g, a sz√©l isten√©nek tartott√°k. Oroszl√°nfejŇĪ emberk√©nt √°br√°zolt√°k, koron√°val a fej√©n. Az √≥kori g√∂r√∂g√∂k Miiszisznek nevezt√©k.

MANDULISZ

K√ļs (az √≥kori N√ļbia) mitol√≥gi√°j√°ban napisten. A g√∂r√∂g-r√≥mai korban tisztelt√©k az orsz√°g √©szaki r√©sz√©n. Kal√°bsai templom√°nak a feliratai a R√©vel azonosult Mandulisz egyiptomi napm√≠toszainak epiz√≥djait id√©zik. Az √©jszak√°nk√©nt az alvil√°g vizein √ļsz√≥ √©s reggelente √ļjj√°sz√ľletŇĎ Nap m√≠tosz√°nak k√©t t√≠pusa √°br√°zolja Manduliszt: az egyik felnŇĎtt emberk√©nt, a m√°sik gyermekk√©nt. Az √ćzisz, Ozirisz, H√≥rusz tri√°szba iktatt√°k be Ozirisz vagy √ćzisz-fia H√≥rusz hely√©be. Az √Čszak-N√ļbi√°ban √°llom√°soz√≥ r√≥mai csapatok k√∂r√©ben Apoll√≥nnal azonosulva v√°lt n√©pszerŇĪv√©.

MATIT

Oroszl√°nistennŇĎ. Kultusza a 12. felsŇĎ-egyiptomi nomoszban (a Sziut k√∂zel√©ben fekvŇĎ Deir-el-Gebraviban) terjedt el.

MEHIT

Oroszl√°nistennŇĎ. Thiniszben tisztelt√©k. Onurisz feles√©g√©nek tartott√°k. A H√≥russzal azonosult Inmutef isten volt a fia. K√©sŇĎbb Mehit kultusz√°nak a k√∂zpontja √°ttevŇĎd√∂tt Behdetbe. Mehit Ut√≥val √©s Muttal, Behdetben pedig Hathorral is azonosult.

MENHIT

Oroszl√°nistennŇĎ. Hnum feles√©ge. L√©topoliszban tisztelt√©k, val√≥sz√≠n√ľleg mint a h√°bor√ļ isten√©t. JelzŇĎje: "harcias". Szahmettel, Tefnuttal √©s Nebtuuval azonosult.

MENKERET

Oroszl√°nistennŇĎ. A Nap anyja. A Napot kisgyermek alakj√°ban viszi fel az √©gre. Szahmettal azonosult. A Halottak K√∂nyv√©ben Menkeret viszi fel az √©gbe a halottakat.

MENKET

A sörkészítés oltalmazója. Rituális italáldozatokat mutatott be és kapcsolatban állt a halottkultusszal.

MENT

Oroszl√°nistennŇĎ. A g√∂r√∂g-r√≥mai korban Szahmettel √©s Tefnuttal azonosult.

MERETSZEGER

Nev√©nek jelent√©se: "csendet szeretŇĎ". A th√©bai nekropoliszt megszem√©lyes√≠tŇĎ istennŇĎ. Azt tartott√°k, hogy a temetŇĎt √©s a hotlak nyugalm√°t vigy√°zta. NŇĎ vagy k√≠gy√≥fejŇĪ oroszl√°n alakj√°ban √°br√°zolt√°k. Kultusz√°nak k√∂zpontja az a telep√ľl√©s volt (a mai Deir-el-Medine vid√©k√©n), ahol a s√≠reml√©kk√©sz√≠tŇĎk laktak. Meretszegert az ŇĎ oltalmaz√≥juk volt.

MERIMUTEF

Nev√©nek jelent√©se: "anyja kedvese". Birka alakj√°ban √°br√°zolt isten, akit a 11.felsŇĎ-egyiptomi nomoszban (a Sziut k√∂zel√©ben fekvŇĎ Hatban) tiszteltek.

MERTI

A zene √©s a dal istennŇĎje. FŇĎleg istenekhez sz√≥l√≥ himnuszokat oltalmazta. R√©szt vett a f√°ra√≥ harminc√©ves jubileum√°nak ("Heb-szed") √ľnneps√©gein. √útemesen tapsol√≥ nŇĎ alakj√°ban √°br√°zolt√°k, az arany jel√©vel a fej√©n. Szent√©ly√©t "aranyh√°znak" nevezt√©k.

MIN

A term√©kenys√©g istene, a "term√©s l√©trehoz√≥ja". Itiphallikus istens√©g. Egyik kez√©t magasba emelŇĎ, a m√°sikban korb√°csot tart√≥, egys√≠k√ļ emberk√©nt √°br√°zolt√°k, fej√©n k√©t tollal √©kes√≠tett korn√°val. Min √©ps√©gben maradt szobra a legkor√°bbi az egyiptomi istenek antropomorf √°br√°zol√°sai k√∂z√∂tt. Min oltalmazta az ember sz√ľlet√©s√©t, az √°llatszaporulatot (√≠gy az √°llattart√°s istenek√©nt is tisztelt√©k). Egyik jelzŇĎje: "fegyvert ragad√≥". Jelv√©nye a sal√°ta √©s egy k√ľl√∂nleges oszlop, amelyet Min √ľnnep√©n, az arat√°s megkezd√©s√©nek napj√°n √°ll√≠tanak fel. Ezen a napon az √ľnnepi menet √©l√©n egy bika (Min megszem√©lyes√≠tŇĎje) haladt, koron√°val a fej√©n. A f√°ra√≥ aranysarl√≥val lev√°gta az elsŇĎ k√©ve gabon√°t √©s letette Min szobra el√©. Min kultusza Hemmiszben, Koptoszban, Omboszban √©s N√ļbi√°ban terjedt el. Amikor a V√∂r√∂s-tengerhez tartoz√≥ karav√°n√ļton Koptosz lett a kereskedelmi k√∂zpont, Min a kereskedelem, a karav√°nok √©s a Keleti-Erg v√©dŇĎisten√©nek a von√°sait is felveszi. Kor√°n azonosul m√°s istenekkel: nevezik "hatalmas H√≥rusznak", "apj√°√©rt bossz√ļt √°ll√≥nak". H√≥ruszhoz hasonl√≥an Egyiptom fŇĎ egyes√≠tŇĎj√©nek tartj√°k. M√°s sz√∂vegek a fi√°nak tekintik H√≥ruszt. Szobekkal, a vizek ur√°val is azonosult. √ćziszt egyszerre tartj√°k anyj√°nak (innen a jelzŇĎje: "anyja borja") √©s feles√©g√©nek. A K√∂z√©pbirodalom idej√©n Min kultusza √∂sszeolvad Amon√©val, mag√°ra √∂lti a vil√°gteremtŇĎ isten von√°sait, az "istenek kir√°ly√°nak" nevezik. Ombosz v√°ros√°ban, mint Min-Jah (Hold-Min) szerepel, √ľnnep√©t √ļjhold napj√°n tartott√°k a "Hold h√°z√°nak" nevezett szent√©lyben.

MNEVISZ
Fekete bika alakj√°ban √°br√°zolt√°k. H√©liuopolisz volt kultusz√°nak k√∂zpontja. A napisten √©lŇĎ megtestes√≠tŇĎj√©nek tartott√°k √©s napkoronggal a szarvai k√∂z√∂tt √°br√°zolt√°k. JelzŇĎje: "R√© k√∂zvet√≠tŇĎje, aki Atummal k√∂zli az igazs√°got". A Mnevisz-bik√°kat k√ľl√∂nleges helyis√©gekben tartott√°k, hal√°luk ut√°n bebalzsamozt√°k √©s speci√°lis s√≠rboltban temett√©k el ŇĎket. Mnevisznek Heszat-teh√©n volt az anyja. Bukhisszal, az istenk√©nt tisztelt bik√°val azonos√≠tott√°k. Nehen (Hierak√≥npolisz) v√°ros b√°j√°nak (lelk√©nek) tartott√°k.

MONTHU

Harci istens√©g. Emberalakban, s√≥lyomfejjel √°br√°zolt√°k, amelyen napkrongot √©s vil√°gosk√©k tollb√≥l √°ll√≥ korn√°t visel. Egyik fontos kell√©ke a l√°ndzsa. Azt tartott√°k, hogy Monthu aj√°nd√©kozza a f√°ra√≥knak a gyŇĎzelmet az ellens√©g felett. R√©vel √©s H√≥russzal azonosulva, Monthu-R√©-Harahti n√©ven harcol a Nap ellens√©geivel. A Piramisz√∂vegekben s√≥lyom-Monthu viszi fel a meghalt kir√°lyokat az √©gbe. R√©t-tauit √©s Tenenetet (Csenenetet) tartott√°k feles√©geinek. Th√©b√°ban, Hermonthiszban, Medamudban, T√≥dban tisztelt√©k. A XI. dinasztia (i. e. 21. sz√°zad) uralkod√≥i a panteon egyik fŇĎisten√©nek tartott√°k (a Mentuhotep-dinasztia uralkod√≥inak istenhordoz√≥ neve azt jelenti: "el√©gedett Monthu"). A XII. dinasztia tr√≥nra l√©p√©s√©vel Monthu alakja √∂sszeolvadt Amon√©val: Amon-R√©-Monthu. K√©sŇĎbb Amon kultusza majdnem teljesen Monthu kultusz√°t, amely csak Medamudban maradt meg, ahol Monthu tisztelet√©re √ľnneps√©geket rendeztek.

MUT

Az √©g istennŇĎje, Amon feles√©ge √©s Honszu anyja. A Th√©ba melletti Aseru-t√≥ uralkod√≥nŇĎj√©nek tartott√°k, ennek a partj√°n √°llt a temploma. NŇĎ alakj√°ban √°br√°zolt√°k. Szent √°llata a teh√©n. Eredeti alakj√°t a nev√©t jelentŇĎ keselyŇĪ ("mut") hieroglif szem√©lyes√≠ti meg. JelzŇĎje: "az any√°k anyja". Mut k√∂zel √°llt a k√ľl√∂nf√©le anyaistennŇĎkh√∂z, √≠gy Nehbethez, Ut√≥hoz, Nuthoz. Miut√°n Amon azonosult Ptahhal, Mut √°tvette Ptah feles√©g√©nek, Szahmet oroszl√°nistennŇĎnek az alakj√°t √©s feladatk√∂r√©t (Mut th√©bai templom√°ban sok orszl√°nfejŇĪ Szahmet-szobor √°llt). Mut m√°s oroszl√°nistennŇĎkkel is azonosult, √≠gy Hathorral, Tefnuttal, Mehittel √©s B√°sztet macskaistennŇĎvel. Aminthogy Amon azonosult R√©vel, n√©ha Mutot is nevezt√©k R√©itnek ("R√© feles√©ge").

NEBETHUT

Nev√©nek jelent√©se: "a H√°z √örnŇĎje". G√∂r√∂g√ľl neve Nephth√ľsz. Geb √©s Nut legkisebb gyermeke. NŇĎ alakj√°ban √°br√°zolt√°k, fej√©n a nev√©t jelentŇĎ hieroglif jellel. Sz√©th feles√©g√©nek tartott√°k, de a sz√∂vegekbŇĎl √≠t√©lve nagyon kev√©ss√© kapcsol√≥dik hozz√°. L√©nye alig van felt√°rva az egyiptomi vall√°sos irodalomban. NŇĎv√©r√©vel √ćzisszel vesz r√©szt az Ozirisz-miszt√©riumokban √©s minden m√°gikus halotti szertartsban. √ćzisszel egy√ľtt s√≠ratja el Oziriszt, vele egy√ľtt keresi tetem√©t, ŇĎrzi a m√ļmi√°t. A keleti √©gboltn√°l egy√ľtt tal√°lnak r√° az elhunytra. A Piramissz√∂vegek szerint Nebethut az √©jszakai cs√≥nakon evez, m√≠g √ćzisz a nappaliban. Nebethut √©s √ćzisz nŇĎst√©ny s√≥lymokkal azonosultak, ez√©rt gyakran sz√°rnyas nŇĎknek √°br√°zolt√°k ŇĎket. Mivel Nebethutnak nincs √∂n√°ll√≥ szerepe, az a benyom√°suk, hogy Sz√©th p√°rjak√©nt mesters√©gesen kiagyalt istennŇĎ. Plutarkhosz a term√©ketlen f√∂ldekkel azonos√≠tja (√ćzisz a term√©keny f√∂ldeket szem√©lyes√≠tette meg).

NEBTUU

Nev√©nek jelent√©se: "a mezŇĎk uralkod√≥nŇĎje". L√©topolisz istennŇĎje, a term√©kenys√©g megszem√©lyes√≠tŇĎje. Hnum feles√©ge. Azonosult √ćzisszel, Hathorral, Menhittel. K√©sŇĎbb Nebtuu tusztelet√©t kiszor√≠totta N√©ith kultusza.

NEHBET

A kir√°lyi hatalom v√©dŇĎistennŇĎje. Kultuszk√∂zpontja Nehen (Hierak√≥npolisz), FelsŇĎ-Egyiptom fŇĎv√°rosa. Szent √°llata a keselyŇĪ. NŇĎ alakj√°ban √°br√°zolt√°k keselyŇĪb√≥bit√°val a fej√©n, FelsŇĎ-Egyiptom feh√©r koron√°j√°ban. FelsŇĎ-Egyiptom szimb√≥lum√°nak tartott√°k, neve beker√ľlt az egyes√≠tett Egyiptom f√°ra√≥inak titulusai k√∂z√© (ak√°rcsak Als√≥-Egyiptom istennŇĎj√©nek, ut√≥nak a neve). N√©ha azonosult Ut√≥ k√≠gy√≥istennŇĎvel, s ilyenkor k√≠gy√≥fejŇĪ keselyŇĪnek √°br√°zolt√°k. JelzŇĎje: "neheni feh√©r". A Piramissz√∂vegek H√≥rusz szem√©nek mondj√°k, a k√©sŇĎbbi sz√∂vegek "Napszemnek" eml√≠tik. A f√°ra√≥k hatalm√°nak megszem√©lyes√≠tŇĎjek√©nt tisztelt√©k, azt tartott√°k, hogy ŇĎ biztos√≠tja a gyŇĎzelmet az ellens√©g felett. A sivatag √ļrnŇĎjek√©nt a b√°nyamunka (az arany- √©s ez√ľsttermel√©s) oltalmaz√≥j√°nak is tartott√°k, de anyaistennŇĎ funkci√≥ja is volt (ilyen minŇĎs√©gben azonosult Muttal), seg√©dkezett a sz√ľl√©sekn√©l (ez√©rt rokon√≠tott√°k Hekettel). A f√°ra√≥k tr√≥nra l√©p√©s√©nek harminc√©ves jubileum√°n, a "Heb-szed" √ľnnepen Nehbet figur√°j√°t a f√°ra√≥ cs√≥nakj√°nak az orr√°ra helyezt√©k.

NEHEBKAU

K√≠gy√≥ alakban √°br√°zolt khtonikus istens√©g. Az idŇĎ, a term√©keyns√©g isten√©t √©s az √©lelem √°tad√≥j√°t tisztelt√©k benne. Kapcsolatban volt a halottkultusszal, a hiedelem szerint a m√°svil√°g bej√°rat√°n√°l √°llt. A forr√°sok √°ltal√°ban R√© seg√≠tŇĎjek√©nt eml√≠tik. A Piramissz√∂vegek szerint Atumnak is seg√≠tett a hermupoliszi l√°zad√°s lever√©s√©ben.

N√ČITH

Szaisz v√°ros istennŇĎje. Kultusza a N√≠lus-delta nyugati r√©sz√©n √©s L√≠bi√°ban keletkezett √©s k√©sŇĎbb eg√©sz Egyiptomban elterjedt, a XXVI. (szaiszi) dinasztia kor√°ban (i. e. 7-6. sz√°zadban) √©rte el tetŇĎfok√°t. NŇĎ alakj√°ban √°br√°zolt√°k, Als√≥-Egyiptom koron√°j√°val a fej√©nt, gyakran k√©t kiskrokodilt szoptatva. Jelv√©nye a pajzs √©s k√©t, keresztben tartott ny√≠l. Elephantin√© sziget√©n √©s L√©topoliszban (ahol kiszor√≠totta Nebtuu helyi istennŇĎt) Hnum feles√©g√©nek tartott√°k. N√©ha Hathorral azonosult. N√©ithben egyidej√ľleg egyes√ľlt a f√©rfi √©s a nŇĎi elv, demiurgoszk√©nt tisztelt√©k. Ňź teremtette meg az emberek √©s az istenek ivad√©k√°t. √ćgy nevezt√©k: "Hatalmas N√©ith - Amauntet, az istenek anyja, aki megsz√ľlted R√°t-tauit, a Napot sz√ľlŇĎ hatalams Ihetet", "ap√°k apja √©s any√°k anyja", N√©ith egyik jelzŇĎje: "utak megnyit√≥ja" (nyugat fel√©). A legŇĎsibb korban harci √©s vad√°szistennŇĎ, mint a v√≠z √©s a tenger istennŇĎje, Szobek krokodilisten √©s √°ltal√°ban minden krokodil anyja. Kapcsolatban √°ll a halottkultusszal (N√©ith a "balzsamoz√≥h√°z feje"), a szarkof√°gokon egy√ľtt √°br√°zolt√°k √ćzisszel, Nebethuttal √©s Szelkettel. M√°gikus erŇĎt tulajdon√≠tottak neki: betegeket gy√≥gy√≠t, elŇĪzi a gonosz erŇĎket, ez√©rt gyakran a fekhely fejr√©sz√©n is √°br√°zolt√°k. H√©rodotosz Ath√©n√©val azonos√≠totta (II. 59).

NEMTI

S√≥lyom alakban √°br√°zolt isten. Kultuszk√∂zpontja a 12. felsŇĎ-egyiptomi nomosz (Hierak√≥npolisz). A Piramissz√∂vegek a "nomosz fej√©nek" vagy "a keleti nomosz fej√©nek" nevezik. Nemti a Keleti-Erg √©s a V√∂r√∂s-tengerhez vezetŇĎ karav√°n√ļt istene. √ďvja az utaz√≥kat, oltalmazza a f√©mkitermel√©st a Keleti-Ergben. R√©szt vesz √ćzisz-fia H√≥rusznak Sz√©thtl v√≠vott harc√°ban. Az √≥kori g√∂r√∂g√∂k Antaiosszal azonos√≠tott√°k.

NEPERI

A gabona istene. Kal√°szokkal d√≠sz√≠tett, k√∂v√©r testŇĪ embernek √°br√°zolt√°k. Renenutet fia (n√©ha mindkettŇĎj√ľket √ćzisszel √©s H√≥russzal azonos√≠tott√°k). Az √öjbirodalom idŇĎszak√°ban l√©trej√∂tt az ŇĎt k√≠s√©srŇĎ Nepit istennŇĎ. A korai sz√∂vegek "fiatal v√≠znek", vagyis a f√∂ldet termŇĎv√© tevŇĎ √°rad√°s kezdet√©nek nevezik Neperit. A halottkultusszal is kapcsolatban √°llt: megszem√©lyes√≠tette a magot, amely elvet√©se ut√°n kel ki ("azut√°n √©l, hogy meghalt" olvashatjuk a Kopors√≥sz√∂vegekben), seg√≠t az elhunytnak az √ļjj√°sz√ľlet√©sben. A halottak √©lelemmel val√≥ ell√°t√°s√°t k√©rŇĎ im√°kban Neperi √ļgy is szerepel, mint a s√∂r istene, ugyanis a s√∂r az ital√°ldozat kell√©ke. Sz√ľlet√©snapj√°t az arat√°s elsŇĎ napj√°n √ľnnepelt√©k.

NEPTH√úSZ

Ld. Nebethut

NOFERHOTEP

Holdisten. Kultuszk√∂zpontja Th√©ba. Nev√©t √°ltal√°ban Honszuhoz kapcsolt√°k, mint jelzŇĎt.

NOFERTUM

A n√∂v√©nyzet istene. Kultuszk√∂zpontja Memphisz. Ptah √©s Szahmet fi√°nak tartott√°k, de egyik-m√°sik sz√∂vegben azt olvassuk, hogy a mezŇĎk istennŇĎjek√©nt a test√©bŇĎl nŇĎtt ki. Ifj√ļ alakj√°ban √°br√°zolt√°k, fej√©n l√≥tuszvir√°ggal, amelyet k√©t toll √©kes√≠t. Attrib√ļtumai a l√≥tusz, a keletkez√©s √©s vir√°gz√°s szimb√≥luma. A Piramissz√∂vegek "R√© orr√°b√≥l val√≥ l√≥rtusznk√©nt" eml√≠tik .

NUN

Az Ňźsv√≠z megszem√©lyes√≠tŇĎje, ŇĎsi kozmikus istens√©g. A k√°osznak √∂rv√©nylŇĎ vizek form√°j√°ban val√≥ elk√©pzel√©se √∂sszef√ľgg a Nlus √©venk√©nti ki√∂nt√©seivel, amikor az eg√©sz foly√≥v√∂lgy v√≠z al√° ker√ľl. Nun alakj√°val √∂sszemos√≥dnak a v√≠zrŇĎl, mint foly√≥r√≥l, tengerrŇĎl, esŇĎrŇĎl alkotottt elk√©pzel√©sek. Nun √©s feles√©ge Naunet (az √©g megszem√©lyes√≠tŇĎje, amelyen √©jszak√°nk√©nt √ļszik a Nap) az elsŇĎ istenp√°r, tŇĎl√ľk sz√°rmazik az √∂sszes t√∂bbi isten. Ňźk tagjai a hermupoliszi Ogdo√°d√°nak, tŇĎl√ľk sz√°rmazott Atum, a h√©liupoliszi Enne√°da feje. Nun jelzŇĎje: "istenek atyja", ŇĎt tartott√°k H√°pi, Hnum, n√©ha Heper √©s Atum apj√°nak. Memphiszben Ptahhal, Th√©b√°ban Amonnal azonosult. Az emberek elpuszt√≠t√°s√°r√≥l sz√≥l√≥ m√≠toszban Nun (vagy Atum) vezeti az istenek tan√°cs√°t, amelyen Hathor-Szahmet oroszl√°nistennŇĎt b√≠zz√°k meg a R√© ellen terveket sz√∂vŇĎ emberek megb√ľntet√©s√©vel.

NUT

Az √©g istennŇĎje. A h√©liupoliszi Enn√°da tagja. Su √©s Tefnut le√°nya, Geb feles√©ge √©s egy√ļttal nŇĎv√©re. Nut gyermekei a csillagok, amelyeknek ŇĎ √©s R√©, a Nap √≠r√°ny√≠tja a mozg√°s√°t. Naponta felfalja, majd √ļjrasz√ľli ŇĎket (√≠gy v√°ltozik a nappal √©s az √©jszaka). A m√≠tosz szerint Geb √∂sszeveszett a gyermekeit felfal√≥ Nuttal, erre Su sz√©tv√°lasztotta a h√°zast√°rsakat. Gebet lenthagyta, Nutot pedig felemelte az √©gbe. H√©liupoliszban Ozirisz √©s Sz√©th, √ćzisz √©s Nebethut is Nut gyermekei voltak. Nut jelzŇĎi: "a csilagok hatalams anyja", "istenek sz√ľlŇĎje". Nutba nezer l√©lek lakik. A Piramissz√∂vegekben ilyen szavakat int√©ztek a Hatalmas Nuthoz: "√ď Nut, √ļgy ragyogsz, mint Als√≥-Egyiptom kir√°lynŇĎje √©s hatalams vagy az istenek felett - ti√©d a lelk√ľk, ti√©d az √∂r√∂ks√©g√ľk, ti√©id az √°ldozataik √©s ti√©d minden vagyonuk." Mivel Nut √ćzisz √©s Ozirisz anyja, kapcsolatban √°llt a halottkultusszal. Felviszi az elhunytakat az √©gbe √©s ŇĎrzi s√≠rkamr√°jukat. Figur√°j√°t rendszerint elhelyezt√©k a szarkof√°g fedel√©nek belsŇĎ lapj√°n, hogy vigy√°zza a m√ļmi√°t. Nut gyakran azonosult m√°s anyaistennŇĎkkel: Muttal, Taurttal, az √Čgi Tehenekkel, Hathorral, Ihettel √©s m√°sokkal.

OGDO√ĀDA

Hermupolisz v√°ros nyolc ŇĎsi istene (Hemenu sz√≥ szerint "nyolc"). N√©gy kozmikus istenp√°r alkotja az Ogdo√°d√°t, belŇĎl√ľk keletkezett a vil√°g. A n√©gy istenp√°rb√≥l a f√©rfi l√©nyeket b√©ka-, a nŇĎket k√≠gy√≥fejjel szokt√°k √°br√°zolni. Nev√ľket a Kopors√≥sz√∂vegekbŇĎl ismerj√ľk: Nun √©s Naunet (Ňźsv√≠z), Huh √©s Hauhet (V√©gtelens√©g), Kuk √©s Kauket (S√∂t√©ts√©g), Amon √©s Amaunet (Elrejtetts√©g). Az utols√≥ p√°rt minden bizonys√°ggal felv√°ltotta a Nia-Niat p√°r (Tagad√°s, Semmi). Ňźket a th√©bai papok besorolt√°k az Ogdo√°d√°ba. Amikor az √öjbirodalom idŇĎszak√°ban Amon Egyiptom fŇĎistene lett, √ļj m√≠tosz sz√ľletett, emyl szerint az Ogdo√°da Th√©b√°ban keletkezett Amonnal az √©l√©n. A ptolemaioszi korban Amon utaz√°sair√≥l sz√ľletett egy m√≠tosz: az Ogdo√°da szentes√≠t√©se c√©lj√°b√≥l lehaj√≥zott az Ogdo√°d√°val a N√≠luson, majd visszat√©rtek Th√©b√°ba.

ONURISZ

Anhur, inhar az egyiptomi mitol√≥gi√°ban a vad√°szat istene. Harci istenk√©nt is tisztelt√©k. Kultuszk√∂zpontja Thinisz, ahol a vil√°g teremtŇĎj√©nek tartott√°k. Feles√©ge Mehit, fia a H√≥russzal azonosult Inmutef. A m√≠toszokban legink√°bb, mint szol√°ris k√≠gy√≥√∂lŇĎ szerepel: R√©t az Ap√≥phisszal, Behdeti H√≥ruszt a Sz√©thtl v√≠vott harc√°ban seg√≠ti. Abban a m√≠toszban is szerepel, amely a Napszem Egyiptomba val√≥ visszat√©r√©s√©t mes√©li el: az egyik v√°ltozat szerint R√© Onuriszt k√ľldi el √©rte N√ļbi√°ba (innen a jelzŇĎ: "messzirŇĎl idevezetŇĎ"). Onurisz H√≥russzal, Suval, a g√∂r√∂g√∂kn√©l √Ār√©sszal azonosult.

OZIRISZ

Ozirisz az egyiptomi Uszir, Wsir g√∂r√∂g√∂s√≠tett alakja. A term√©szet termŇĎerŇĎinek istene, a t√ļlvil√°g uralkod√≥ja. Plutarkhosz szerint a f√∂ldisten (Geb) √©s az √©gistennŇĎ (Nut) idŇĎsebb fia. Testv√©rei: √ćzisz, Nepth√ľsz (Nehebhut), Sz√©th. √ćzisztŇĎl sz√ľletett fia H√≥rusz. Ňź volt a legŇĎsibb idŇĎkben uralkod√≥ istenek sorj√°ban a negyedik. D√©dapja R√©, nagyapja Su √©s apja Geb hatalm√°t √∂r√∂k√∂lte. Egyiptom uralkod√≥jak√©nt leszoktatta az embereket a vad √©letm√≥dr√≥l, az emberev√©srŇĎl. Megatn√≠totta ŇĎket a gabonaf√©l√©k (√°rpa, t√∂nk√∂lyb√ļza) termeszt√©s√©re, szŇĎlŇĎtelep√≠t√©sre, keny√©rs√ľt√©sre, s√∂r- √©s bork√©sz√≠t√©sre √©s bevezette n√°luk az istenek tisztelet√©t. √Ėccse Sz√©th, a sivatag gonosz istene, √°t akarta venni a hatalm√°t, ez√©rt elhat√°rozta, hogy meg√∂li Oziriszt. Ozirisz gyŇĎzelmes √°zsiai hadj√°rat√°r√≥l hazt√©rve lakom√°t rendezett. 72 cinkost√°rs√°val Sz√©th is megjelent a lakom√°n, amelyre egy d√≠szes l√°d√°t (nyilv√°n szarkof√°g) vitetett, mondv√°n annak aj√°nd√©kozza, akinek a m√°ret√°hez illik. Amikor a pr√≥b√°n√°l Oziriszra ker√ľlt a sor, belefek√ľdt a pontosan az ŇĎ m√©ret√©re szabott l√°d√°ba, az √∂sszesk√ľvŇĎk r√°csapt√°k a fedel√©t, √≥lommal leforrasztott√°k √©s beledobt√°k a N√≠lusba. A v√≠z parta sodorta l√°d√°t, amely fennakadt a hangabokrok gy√∂kereiben.√ćzisz, Ozirisz hŇĪs√©ges hitvese megtal√°lta f√©rje holttest√©t, csod√°s m√≥din kiv√°ltotta belŇĎle megmaradt √©leterej√©t √©s a halott Ozirisz fi√ļt nemzett neki. Ezut√°n √ćzisz eltemette Oziriszt, majd elvonult a N√≠lus-delta mocsarai k√∂z√©, ahol megsz√ľlte √©s felnevelte fi√°t, H√≥ruszt.
Amikor H√≥rusz felnŇĎtt, harcba indult Sz√©th ellen. ElŇĎsz√∂r veres√©get szenvedett, sŇĎt egyik szem√©t - Var√°zsszem√©t - is elvesztette, de azt√°n hozz√° p√°rtolt a szerencse. LegyŇĎzte Sz√©thet, visszavette tŇĎle kiv√°jt szem√©t √©s lenyelette halott apj√°val. Ozirisz √©letre kelt, de nem akart a f√∂ld√∂n maradni, f√∂ldi tr√≥nj√°t √°tadta H√≥rusznak, ŇĎ maga pedig √°tk√∂lt√∂z√∂tt az alvil√°gba, ahol uralkodott √©s √≠t√©lkezett. Egy m√°sik m√≠toszv√°ltozat szerint Sz√©th nem l√°d√°ba z√°rta Oziriszt, hanem 14 r√©szre darabolta a test√©t √©s sz√©tsz√≥rta Egyiptom eg√©sz ter√ľlet√©n. √ćzisz √∂sszeszedte √©s √∂sszeillesztette a testr√©szeket, amjd eltemette a holttestet. A 14 testr√©szrŇĎl sz√≥l√≥ m√≠toszv√°ltozat val√≥sz√≠n√ľleg az√©rt keletkezett, mert magyar√°zat kellett arra, hogy mi√©rt is van Egyiptom t√∂bb v√°ros√°ban is Ozirisz-s√≠rkamra. Az isten test√©nek teh√°t csak egy-egy r√©sze nyugodott mindegyikben. Ennek a magyar√°zatnak n√©mileg ellentmond az az elbesz√©l√©s, mely szerint √ćzisz √∂sszeszedte Ozirisz phallosz√°n k√≠v√ľl (ezt egy hal lenyelte) minden testr√©sz√©t √©s eltemette Ab√ľdoszban. Plutarkhosz √ćzisz √©s Ozirisz c√≠mŇĪ √©rt√©kez√©s√©ben mind a k√©t v√°ltozatot le√≠rja: Sz√©th k√©tszer v√©gez Oz√≠risszal. N√©mely v√°ltozat szerint nem H√≥rusz, hanem √ćzisz egyed√ľl vagy nŇĎv√©re Nepth√ľsz seg√≠ts√©g√©vel kelti √©letre Oziriszt. Ozirisz eltemet√©s√©t hol √ćzisznek, hol Anubisznak tulajdon√≠tj√°k.
A nemzets√©gi szervezet kor√°ban, amikor Ozirisz kultusza keltkezett, a term√©szet termŇĎerŇĎit megszem√©lyes√≠tŇĎ istenk√©nt tisztelt√©k ŇĎt. A term√©szettel val√≥ kapcsolata megmardat Egyiptom eg√©sz tr√∂t√©ente folyam√°n. √Āltal√°ban a f√°k k√∂z√∂tt √ľlve vagy szŇĎlŇĎind√°kkal √°tszŇĎve √°br√°zolt√°k alakj√°t. A test√©t mindig z√∂ldre festett√©k. Azt tartott√°k, hogy a n√∂v√©nyekhez hasonl√≥an mindig √©vben meghal, majd √ļj √©letre kel, mindig, m√©g holt√°ban is - megmaradt benne az √©leterŇĎ. A s√≠reml√©kek √°br√°zol√°tain Ozirisz f√°t n√∂veszt vagy az Ozirisz-m√ļmi√°b√≥l kal√°szok nŇĎnek, amelyeket egy pap locsol. N√©ha a s√≠rokra r√°m√°ra kifesz√≠tett v√°sznat helyeztek, azon kiform√°lt√°k Ozirisz alakj√°t √©s t√∂nk√∂lyb√ļzamagot vagy √°rpamagot vetettek bele: ha Ozirisz f√∂ldtest√©n kiz√∂ld√ľl a n√∂v√©ny - √ļj √©letre kel a halott. Ozirisz eleinte csak az elhunyt uralkod√≥kkal azonosult. A Piramisz√∂vegekben a f√°ra√≥k hal√°luk ut√°n Oziriszhoz hasonultak, Ozirisz a nev√ľk jelzŇĎje lett. A K√∂z√©pbirodalom kor√°t√≥l kezdve minden meghalt egyiptomi ember azonosult Oz√≠risszal (vagyis azt tartott√°k, hogy az elhunyt, Oziriszhoz hasonl√≥an, hal√°la ut√°n √©letre kel √©s minden k√©sŇĎbbi halotti sz√∂vegben Ozirisz √°ll az elhunyt neve elŇĎtt). Mint a holtak istene a t√ļlvil√°g legfŇĎbb b√≠r√≥i tiszt√©t is bet√∂lt√∂tte. A hiedelem szerint elŇĎtte jelenik meg a zelhunyt, amikor r√°teszik sz√≠v√©t a m√©rlegre, amelynek m√°sik serpenyŇĎj√©ben Maat istennŇĎ szobrocsk√°ja az ellens√ļly. Ha az elhunyt igaznak bizonyult, a "paradicsomi-mezŇĎkre" (Jaru-f√∂ld) ker√ľlt, √©vezte az √∂r√∂k √©letet.
Kezdetben Ozirisz alighanem csak helyi isten volt Dzseduban, a N√≠lus-delta keleti r√©sz√©ben. Amikor azonosult a v√°ros m√°sik isten√©vel, annak jelk√©peivel (jogarral √©s korb√°ccsal) mutatt√°k, ezek k√©sŇĎbb minden √°br√°zol√°sban megjelentek. Miut√°n az uralkod√≥i kultuszban elfoglalta ezt a k√∂zponzi helyet, k√ľl√∂n√∂sen Ab√ľdoszban, a f√°ra√≥k temetkez√©si hely√©n tisztelt√©k, ahol felv√°ltotta Anubiszt, a holtak isten√©t, aki √ļti- √©s seg√≠tŇĎt√°rsa lett. Mint a f√∂ldisten Geb fi√°t, aki hal√°la ut√°n lement a f√∂ld al√°, a f√∂ld m√©ly√©nek istenek√©nt is tisztelt√©k: az ŇĎ v√°llain nyugszik a vil√°gmindens√©g √©s karj√°nak ver√≠t√©k√©bŇĎl ered a N√≠lus. Az √öjbirodalom v√©g√©tŇĎl √∂sszekapcsol√≥dtak R√© istennel (R√©-Ozirisz), √©s napkoronggal a fej√©n √°br√°zolt√°k. A hellenisztikus korban kultusza √∂sszeolvadt √Āpisznak, a szent bik√°nak kultusz√°val ls az isten √ļj √∂sszetett alakja, amely a Szarapisz nevet kapta (Ozirisz-√Āpisz), az orsz√©g hat√°rain t√ļl is sz√©les k√∂rben ismertt√© v√°lt. Ozirisz kultusza az Egyiptom megh√≥d√≠totta K√ļsban (az √≥kori N√ļbi√°ban) √©s m√°s orsz√°gokban is elterjedt. A g√∂r√∂g-r√≥mai korban kultusza (m√°s g√∂r√∂g √©s keleti, a erm√©szet elhal√°s√°t √©s √ļjj√°√©led√©s√©t szimboliz√°l√≥ isteneknek: Attisz, Ad√≥nisz, Tamn√ļz - kultusz√°hoz hasonl√≥an) sz√©les k√∂rben elterjedt Nyugat-√Āzsi√°ban, Eur√≥p√°ban √©s a Fekete-tenger √©szaki r√©sz√©n is.

PAHET

Oroszl√°nistennŇĎ. JelzŇĎi: "√©les szemŇĪ √©s hegyes k√∂rmŇĪ". Kultusza Beni-Hassz√°nban terjedt el, ahol a Keleti-Erg √ļrnŇĎj√©nek tartott√°k. Gyakran azonosult m√°s oroszl√°nistennŇĎkkel.

PETESZUKHOSZ

Nev√©nek jelent√©se: "Szukh√≥sz √°lal adom√°nyozott". Az egyiptomi mitol√≥gi√°ban a N√≠lus istene. Kultuszk√∂zpontja a Fajj√ļm-o√°zis fŇĎv√°rosa, Krokodeil√≥npolisz.

PTAH

Memphisz v√°ros istene. Kultusza eg√©sz Egyiptomban, N√ļbi√°ban, Palesztin√°ban √©s a S√≠nai-f√©lszigeten elterjedt. M√ļmiaszerŇĪen, szorosan beburkolt testtel √°br√°zolt√°k, csak a keze volt szabadon, amelyben jogart tartott. A memphiszi papok teol√≥giai mŇĪve (az √ļn. Memphiszi Teol√≥gia) szerint Ptah demiurgosz, ŇĎ teremtette az elsŇĎ nyolc istent (saj√°t hiposzt√°zisait, a Ptahokat), a vil√°got √©s mindent, ami rajta van (az √°llatokat, a n√∂v√©nyeket, az embereket, a v√°rosokat, a templomokat, a k√©zmŇĪipart, a mŇĪv√©szeteket). Sz√≠vvel √©s nyelvvel teremtett: sz√≠v√©ben kigondolta a teremtm√©nyt √©s nyelv√©vel megnevezte. A memphiszi Enn√°da (kilencek) √©l√©n √°ll: "an Enne√°da Ptah ajkai √©s fogai, akinek a sz√°ja minden dolognak nevet adott". Ptah az Enn√°da nyelve √©s sz√≠ve, mag√°ba foglalja az √∂sszes istent. A h√©liupoliszi Enne√°da fej, Atum is tŇĎle sz√°rmazik, k√∂vetkez√©sk√©ppen H√©liupolisz kilenc istene is. Ptahot a k√©zmŇĪvess√©g (ez√©rt rokon√≠tj√°k az √≥kori g√∂r√∂g√∂k H√©phaisztosszal), a mŇĪv√©szetek patr√≥nus√°nak, az igazs√°g isten√©nek tartott√°k. Szahmet volt a feles√©ge √©s Nofertum a fia. K√©sŇĎbb a f√©listenn√© emelt tud√≥s Imhotepet is a fi√°nak tulajdon√≠tott√°k. (Ňź √©p√≠tette Dzs√≥szer f√°ra√≥ piramis√°t az i. e. 28. sz√°zadban.) Olykor Ma√°tot, B√°sztetet, Tefnutot, Hathort is Ptah feles√©g√©nek mondt√°k. Ptah lelke √Āpisz, a nyelve Thot. A Ptah-Tatjenen n√©vben a f√∂ldisten Tatjenen azonosult Ptahhal. Az √ļj szinkretikus istent mint √©lelemad√≥t tisztelt√©k. Miut√°n Ptah √∂sszeolvadt Tatjennel, kapcsolatba ker√ľlt a f√∂lddel meg a term√©kenys√©g isten√©vel √©s a holtak patr√≥nus√°val, Sokarisszal (Ptah-Szokarisz), majd k√©sŇĎbb Oz√≠risszel (Ptah-Szokarisz-Ozirisz). Ptah-Szokarisz-Ozirisz a t√ļlvil√°g isten√©nek feladat√°t l√°tta el. A vall√°sos szinkretizmus fejlŇĎd√©se sor√°n Ptah azonosult egyiptomi istenek t√∂bbs√©g√©vel: Nunnal, Thottal, Atummal, Amonnal, R√©vel, Szobek-R√©vel. Mint demiurgosz, Hnummal is mutatott hasonl√≥s√°got.

R√ĀT-TAUI

R√© nŇĎnemŇĪ alakja. A "Taui" jelent√©se: "Mindk√©t f√∂ld". Monthu feles√©ge, aki H√≥rusz-pa-R√© napgyermek√©t sz√ľlte. Kapcsolatban √°llt R√© kultusz√°val, Junittal azonosult. Gyakran Szesat a hiposzt√°zisa.

R√Č

R√© az egyiptomi mitol√≥gi√°j√°ban napisten. Kultuszk√∂zpontja H√©liupolisz (az √≥egyiptomi Junu). Mint sok m√°s napisten, s√≥lyom alakj√°ban testes√ľlt meg (n√©ha Nagy Kand√ļr). √Āltal√°ban s√≥lyomfejŇĪ embernek √°br√°zolt√°k, napkoronggal a fej√©n. Jelv√©nye a Benben obeliszk (Benunak is ez a jelv√©nye, az V.dinasztia kor√°ban √©p√≠tett R√©-templom n√©gyoldal√ļ obeliszkform√°t kapott). Sok sz√∂veg a d√©li Napnak eml√≠ti (ellent√©tben Atummal, aki az esti nap √©s Heperrel, a reggeli Nappal). A piramissz√∂vegekben R√© √ļgy szerepel, mint az elhunyt uralkod√≥ istene. K√©sŇĎbb a halottkultuszban kiszor√≠totta ŇĎt Ozirisz, de tov√°bbra is fontos szerepet j√°tszott a t√ļlvil√°gon: tagja volt a t√ļlvil√°gi b√≠r√≥s√°gnak, meleget √©s f√©nyt adott a holtaknak, akik nappal kij√°rnak a s√≠rjukb√≥l, hogy l√°ssuk ŇĎt. Amikor az √ďbirodalom (i.e.26-25 sz.) H√©liupoliszb√≥l sz√°rmaz√≥ V. dinaszti√°ja l√©pett tr√≥nra, R√© a panteon fŇĎistene lett √©s kultusza elterjedt egyiptomban, majd N√ļbi√°ban is. Kiszor√≠totta a j√≥val ŇĎsibb h√©liupoliszi demiurgoszt, Atumot √©s azonosulva vele (R√©-Atum), a nagy isten kilencs√©gnek (Enn√°da) az √©l√©re ker√ľlt. A vil√°g √©s az emberek teremtŇĎjek√©nt (az emberek a k√∂nny√©bŇĎl keletkeztek), az istenek √©s a f√°ra√≥k atyjak√©nt tisztelt√©k, ami a f√°ra√≥k titulus√°ban is l√°tszik : "Szah-R√©" vagyis "R√© fia". R√© azonosult H√≥russzal (R√©-Harahti), amonnal (Amon-R√©, aki az √öjbirodalom idŇĎszak√°ban is fŇĎisten maradt), Ptahhal, Oz√≠risszel, Hnummal, Heperrel. Sok m√°s istens√©g kapcsolatba √°llt R√©vel. Thot holdistent az√©rt teremti meg, hogy legyen √©jszakai helyettese. Thot R√© sz√≠vek√©nt is szerepel. R√© B√°ja (lelke) √Āpisz √©s Benu "k√∂zvet√≠tŇĎje annak, aki elmondja igazs√°got Atumnak. Re le√°nya Szelket, aki seg√≠t ellens√©geit legyŇĎzni. R√© szemek√©nt tisztelt√©k Szahmetet, Tefnutot √©s Hathort. V√©delmezŇĎje Ut√≥, a tŇĪzok√°d√≥ k√≠gy√≥.
A m√≠tosz szerint R√© nappal az √©gi N√≠luson haj√≥zik Mandzset b√°rk√°n √©s megvil√°g√≠tja a f√∂ldet. Este √°tsz√°ll a Meszektet b√°rk√°ba, leereszkedik az alvil√°gba, ahol tizenk√©t kapun halad √°t. Megk√ľzd a s√∂t√©ts√©g erŇĎivel √©s reggel √ļjra megjelenik a horizonton. M√°s m√≠toszok szerint Nut minden este felfalja R√©t, majd reggel √ļjj√°sz√ľi vagy R√© abb√≥l a l√≥tuszvir√°gb√≥l keletkezik ism√©telten, amely az Ňźsv√≠zbŇĎl (Nun) kemelkedŇĎ Ňźsdombon √°ll. A Piramisz√∂vegek R√©t "aranyborj√ļnak" is eml√≠tik, akit az √Čgi Teh√©n sz√ľlt. Ismer√ľnk olyan m√≠toszt is, amely szerint R√© t√ľzes szigetbŇĎl keletkezett, amely erŇĎt adott neki ahhoz, hogy megsemmis√≠tse a k√°oszt √©s a s√∂t√©ts√©get, megteremtse az igazs√°gon alapul√≥ rendet a vil√°gban. Az igazs√°got le√°nya, Maat testes√≠ti meg, aki a b√°rka orr√°ban √°ll. R√© a f√°raokhoz hasonl√≥an korm√°nyozza a vil√°got. A b√°rk√°j√°b√≥l figyeli, mi t√∂rt√©nik a f√∂ld√∂n. Elb√≠r√°lja a panaszokat. Hu, a Sz√≥ istene √©s Szia, a b√∂lcsess√©gistenŇĎ √°ltal tov√°bb√≠tja rendelkez√©seit. Thot pedig, a legmagasabb m√©lt√≥s√°g viselŇĎje. Le√≠rja a parancsait, lez√°rja a leveleket. M√≠toszciklusok besz√©lik el R√© harc√°t a s√∂t√©ts√©g erŇĎivel (ld. Ap√≥phisz). T√∂bb R√©rŇĎl sz√≥l√≥ m√≠tosz foglalkozik az √©vszakok v√°ltakoz√°s√°r√≥l alkotott k√©pzetekkel. √Črdekess√©g m√©g, hogy √ćzisz megmaratta egy k√≠gy√≥val √©s kiszedte belŇĎle a titkos nev√©t √©s √≠gy v√°lt nagy hatalm√ļ istennŇĎv√©. Az √≥kori g√∂r√∂g√∂k H√©liosszal azonos√≠tott√°k.

RENENUTET

M√°sik neve Termutisz. A betakar√≠tott term√©st v√©delmezŇĎ istennŇĎ, akit k√≠gy√≥ alakban k√©pzeltek el. K√≠gy√≥fejŇĪ nŇĎnek vagy k√≠gy√≥nak √°br√°zolt√°k. JelzŇĎi: " a term√©kenys√©g √ļrnŇĎje", " a term√©nyt√°rol√≥k ŇĎre". Renenutet fia Neperi, a gabona istene (olykor mindkettŇĎj√ľket √ćzisszel √©s H√≥russzal azonos√≠tott√°k). Azt tartott√°k, hogy a Renenutet-k√≠gy√≥ arat√°skor jelenik meg a mezŇĎn √©s √ľgyel a gondos betakar√≠t√°sra. Ňź biztos√≠tja az emberek j√≥l√©t√©t, sikereit, boldogs√°g√°t, seg√≠t a sz√ľl√©sekn√©l. K√©sŇĎbb Saihoz, a sz√ľretel√©s isten√©hez hasonl√≥an a sors istennŇĎjek√©nt tisztelt√©k. Saival egy√ľtt gyakran emlegett√©k a j√≥k√≠v√°ns√°gokban, pl: "l√©ghy eg√©szs√©ges, legyesn veled Sai √©s melletted mindig Renenutet"; "Renenutet k√≠s√©rjen utadon". Renenutet √ľnnep√©t az arat√°s utols√≥ napj√°n tartott√°k, amikor a f√°ra√≥ h√°la√°ldozatot mutatott be neki.

SAI

A szŇĎlŇĎvesszŇĎ isten. Alakj√°val f√ľgg √∂ssze az el√©gedetts√©g, a bŇĎs√©g, a gazdags√°g fogalma. Neve gyakran szerepelt a j√≥k√≠v√°ns√°gokban. K√©sŇĎbb Sai az √©letkort meghat√°roz√≥ sors istens√©g lett.

SESZEMTET

Oroszl√°nistennŇĎ. Neve az √∂v√©t d√≠sz√≠tŇĎ "seszemt" √°sv√°nyb√≥l sz√°rmazik, amely attrib√ļtuma √©s tal√°n jelv√©nye volt. M√°r az √ďbirodalom kor√°ban azonosult Szahmettel. Kultusz√°nak k√∂z√©ppontja Elephantin√© szigete volt, de Puntban is tisztelt√©k.

SESZMU

A bork√©sz√≠t√©s illetve a bed√∂rzs√∂l√©shez √©s bebalzsamoz√°shoz val√≥ kenŇĎcs k√©sz√≠t√©s√©nek patr√≥nusa. Kapcsolatban √°llt a halottkultusszal: √≥vta a m√ļmi√°t a s√©r√ľl√©stŇĎl, b√ľntette a bŇĪm√∂s√∂ket. Attrib√ļtuma a szŇĎlŇĎpr√©s.

SU

Nev√©nek sz√≥ szerinti jelent√©se: "√ľress√©g", "f√©ny". Az eget √©s a f√∂ldet elv√°laszt√≥ levegŇĎ istene. √Āltal√°ban f√©l √©trden √°ll√≥ embernek √°br√°zolt√°k, amint felemelt karj√°val az eget tartja. A h√©liupoliszi Enne√°d√°ba tartozik. Apja Atum (R√©-Atum), nŇĎv√©re √©s feles√©ge Tefnut. Gyermekeik Geb √©s Nut. Atum-R√© √ļtit√°rsa √©s v√©delmezŇĎje volt, szol√°ris s√°rk√°ny√∂lŇĎ. A Halottak K√∂nyve az alivl√°gi b√≠r√≥s√°g egyik tagjak√©nt tŇĪnteti fel. Amikor Tefnut a Napszem s√©rtŇĎd√∂tts√©g√©ben elmegy N√ļbi√°ba, Thot oldal√°n Su is elmegy √©rte: p√°vi√°n k√©p√©ben dallal √©s t√°nccal csalogatja vissza Egyiptomba. Tefnut visszat√©r√©se ut√°n h√°zass√°gra l√©p Suval, mire ism√©t kiz√∂ld√ľl a term√©szet. Su Onurisszal azonosult.

SZAH

Az Orion csillagk√©p megszem√©lyes√≠tŇĎje. A csillagok kir√°ly√°nak tartott√°k √©s emberi alakban √°br√°zolt√°k, FelsŇĎ-Egyiptom koron√°j√°val a fej√©n. A halotti irodalomban, mint az elhunyt oltalmaz√≥j√°val tal√°lkozunk vele. K√∂zel √°llt Oziriszhez, akit gyakran √ďri√≥nnak neveztek.

SZAHMET

Neve m√°sk√©ppen: Szehmet, Sz√≥hmet. Jelent√©se: "hatalmas nŇĎ". A h√°bor√ļ √©s a perzselŇĎ Nap istennŇĎje. Szent √°llata az oroszl√°n. Oroszl√°nfejŇĪ nŇĎnek √°br√°zolt√°k. Kultuszk√∂zpontja Memphisz, de eg√©sz Egyiptomban tisztelt√©k. R√© le√°nya (fenyegtŇĎ Szeme), Ptah feles√©ge, Nofertum anyja. Szahmet megsemmis√≠ti R√© √©s Ozirisz ellens√©geit (pl. Sz√©th, Ap√≥phisz). Amikor R√© megb√ľnteti az embereket, Szahmet hajtja v√©gre a b√ľntet√©st √©s csak ler√©szeged√©se ut√°n hagyta abba megb√≠zat√°s√°t. Ut√≥val √©s Nehbettel k√∂z√∂sen a f√°ra√≥kat √≥vja: mellet√ľk √°ll a harcban, l√°ba el√© d√∂nti az ellens√©get. K√ľlsej√©vel megr√©m√≠ti, lehelet√©nek l√°ngj√°val pedig meg√∂li ŇĎket. M√°gikus erej√©n√©l fogva elpuszt√≠thatja az embert, betegs√©get vihet r√°. Ezze legy√ľtt gy√≥gy√≠t√≥ istennŇĎ is. Oltalmazta az orvosokat, akik a papjainak tartott√°k magukat. Nagyon kor√°n azonosult Tefnuttal √©s Hathorral, valamint B√°sztetet, Ut√≥ √©s Mut istennŇĎkkel, illetve sok m√°s oroszl√°nistennŇĎvel (pl. Menkeret, Ment, Menhit, Seszemtet).

SZARAPISZ

A hell√©n vil√°g egyik istene. Kultusz√°t, mint Egyiptom fŇĎv√°rosa, Alexandria isten√©nek kultusz√°t a Ptolemaiosz-dinasztia megalap√≠t√≥ja, I. Ptolemaiosz Sz√≥t√©r (i. e. 305-t√≥l 283-ig uralkodott) vezette be Egyiptomban Maneth√≥n egyiptomi pappal √©s a papi csal√°db√≥l sz√°rmaz√≥ ath√©ni Tim√≥nnal. Az √ļj istens√©get az√©rt hozt√°k l√©tr, hogy vall√°si alapon k√∂zeledjen egym√°shoz a g√∂r√∂g √©s az egyiptomi n√©p, de kultusza ink√°bb csak a g√∂r√∂g-r√≥mai k√∂rnyezetben terjedt el. Szarapisz alakj√°ban √©s nev√©ben Ozirisz √©s √Āpisz n√©pszerŇĪ egyiptomi istenek egyes√ľltek (eleinte Oszarapisznak mondt√°k). √Āpiszhoz √©s Oziriszhor hasonl√≥an term√©kenys√©gisten volt. Kapcsolatban √°llt a halottkultusszal, mivel az alvil√°g ur√°nak tartott√°k (az √≥kori g√∂r√∂g√∂k ez√©rt azonos√≠tott√°k Aid√©sszal). Az ŇĎselemek √©s a term√©szeti jelens√©gek urak√©nt n√©pszerŇĪs√≠tett√©k, a v√≠z isten√©nek, az √°rad√°sok szab√°lyoz√≥j√°nak feladatk√∂r√©t is ell√°tta (ilyen minŇĎs√©gben hasonl√≠tott Posszeid√≥nhoz). Szobr√°t a haj√≥k orr√°ba tett√©k. Napistenk√©nt is tisztelt√©k (ez√©rt volt hasonlatos Apoll√≥nhoz √©s Zeuszhoz). A hiedelem szerint bajokt√≥l √≥vott, j√∂vŇĎt j√≥solt. Betegeket gy√≥gy√≠tott (ebben a minŇĎs√©gben k√∂zel √°llt Imhotephez, Dzs√≥szer f√°ra√≥ magas rang√ļ ember√©hez, aki a f√°ra√≥ piramis√°t √©p√≠tette - az i. e. 28. sz√°zadban -, s akit mint b√∂lcset √©s gy√≥gy√≠t√≥t isten√≠tettek, √≠gy azonos√≠tott√°k a g√∂r√∂g√∂k Aszkl√©piosszal).Szarapisz ikonogr√°fi√°ja idegen az egyiptomi hagyom√°nyoknak, alakja Plut√≥nra √©s Zeuszra eml√©keztet. G√∂r√∂g ruh√°s, d√ļs haj√ļ √©s szak√°ll√ļ k√∂z√©pkor√ļ embernek √°br√°zolt√°k, gy√ľm√∂lccsel teli kos√°rral a fej√©n.

SZATISZ

A hideg v√≠z istennŇĎje. R√© le√°nya, Hnum feles√©ge, Anuket anyja. Kultusza az elsŇĎ N√≠lus-k√ľsz√∂b ter√ľlet√©n, Elephantin√© sziget√©n √©s N√ļbi√°ban terjedt el. A K√∂z√©pbirodalom idŇĎszak√°ban az "Elephantin√© √örnŇĎje" jelzŇĎvel ihlett√©k. Antilopszarv√ļ nŇĎnek √°br√°zolt√°k, FelsŇĎ-Egyiptom koron√°j√°val a fej√©n. Szatisz R√© √©s a f√°ra√≥k v√©delmezŇĎje volt. A Piramissz√∂vegek szerint megtiszt√≠tja az elhunytakat. Az √öjbirodalom kor√°ban a d√©li hat√°r √©s N√ļbia istennŇĎj√©nek a feladatait is ell√°tta. Szopdettal azonosult.

SZEBIUMEKER

K√ļs (az √≥kori N√ļbia) mitol√≥gi√°j√°ban vil√°gteremtŇĎ isten. A Muszavvarat esz-Szufra-I templom falfelirata tud√≥s√≠t r√≥la (i. e. 3. sz√°zad), antropomorf √°br√°zolata mell√© v√©st√©k. Az egyiptomi √ćzisz-Ozirisz-H√≥rusz tri√°szban val√≥sz√≠n√ľleg Oziriszt helyettes√≠tette.

SZELKET

A halottak oltalmaz√≥ja. R√© le√°nya, aki seg√≠t apja ellens√©gei legyŇĎzŇĎs√©ben. FŇĎleg Als√≥-Egyiptomban tisztelt√©k. Szent √°llata a skorpi√≥. NŇĎ alakj√°ban √°br√°zolt√°k, skorpi√≥val a fej√©n. Szobr√°z √ćzisz, Nebethut √©s N√©ith √°br√°zol√°saival egy√ľtt a szarkof√°gokba helyezett kanopusz ed√©nybe szokt√°k z√°rni.

SZEPA

Az elhunytak patr√≥nusa. Szent √°llata a sz√°zl√°b√ļ. Kultuszk√∂zpontja H√©liupolisz. Oz√≠risszel azonosult.

SZESAT

Neve a "szes", azaz az "√≠rnok" nŇĎnemŇĪ alakj√°b√≥l sz√°rmazik. Az √≠r√°s istennŇĎje. Thot le√°nya vagy nŇĎv√©re (feles√©ge). NŇĎ alakj√°ban √°br√°zolt√°k p√°rducbŇĎrben, h√©t√°g√ļ csillaggal a fej√©n. Szaiszben kezdŇĎd√∂tt el a tisztelete, de Hermupolisz lett kultusz√°nak a k√∂zpontja. Szesat az "√©let h√°z√°nak" vagyis a k√©ziratok gyŇĪjtem√©ny√©nek, az arch√≠vumnak volt a feje, ŇĎ √≠rta fel a szent Ised-fa leveleire a tr√≥nra l√©pŇĎ f√°ra√≥k nev√©t √©s uralkod√°si √©veit. NagyszerŇĪen √©rtett a sz√°mol√°shoz (ŇĎ v√©gezte a haditr√≥fe√°k, foglyok, aj√°nd√©kok, adom√°nyok √∂sszesz√°ml√°l√°s√°t), √©p√≠t√©si tervek k√©sz√≠t√©s√©hez, oltalmazta az √©p√≠tŇĎmunk√°t. Mivel a sz√ľlet√©snapj√°t Mafdet sz√ľlet√©se napj√°n √ľnnepelte, lehets√©ges, hogy ikernŇĎv√©reknek tartott√°k. Gyakran szerepelt Mafdet, Tefnut, R√°t-taui √©s Nebethut hiposzt√°zisak√©nt.

SZ√ČTH

Sz√©th (Szuteh) az egyiptomi mitol√≥gi√°ban "idegen orsz√°gok", a term√©ketlen sivatag, a gonoszs√°g megszem√©lyes√≠tŇĎje. Geb √©s Nut fia. Testv√©rei: Ozirisz, √ćzisz √©s Nepth√ľsz (Nehebhut). Nepth√ľsz f√©rje, akinek egyben b√°tyja is. Szent √°llatai a diszn√≥ ("akitŇĎl az istenek undorodnak"), az antilop, az okapi (zsir√°f), a hangy√°sz, a kim√©ra, a v√≠zil√≥ √©s a legfŇĎbb a szam√°r. Szoborban √©s rajzon hossz√ļ t√∂rzsŇĪ, szam√°rfejŇĪ ember alakj√°ban √°b√°rzolt√°k. Kultusza kezdetben a d√©l-egyiptomi Omboszban (innen k√©sŇĎbb Hnum kiszor√≠totta) illetve √©szakon H√©rakleopolisz mellett a N√≠lus-Delt√°ban terjedt el. A K√∂z√©pbirodalom idŇĎszak√°ban H√≥russzal egy√ľtt a kir√°lyi hatalom oltalmaz√≥ isten√©nek tartott√°k, amit a Piramisz√∂vegek √©s a II.dinasztia f√°ra√≥inak titulusa bizony√≠t. A Sz√©th √©s H√≥rusz nevek √∂sszekapcsol√°sa "kir√°lyt" jelentett. Az idegenek v√©dn√∂kek√©nt is eml√≠tik, ez√©rt az idegenek uralma alatt, fŇĎleg az assz√≠r uralom idej√©n az orsz√°g ellens√©g√©v√© v√°lik. A h√ľkszoszok uralma alatt Sz√©thet az ŇĎ isten√ľkkel, Ba√°llal azonos√≠tott√°k √©s mint legfŇĎbb istennek, Avarisz v√°ros lett a kultuszhelye. Az √öjbirodalom kezdet√©n a "Sz√©thi" n√©vvel m√©g el√©g gyakran tal√°lkozni. A XIX.dinasztia f√°ra√≥i a Sz√©thi, Sz√©thnaht nevet viselt√©k. JelzŇĎk√©nt azt jelentett: "hatalmas". II.Ramszesznak a hettit√°kkal k√∂t√∂tt szerzŇĎd√©se Sz√©thet a hettita istenekkel egy√ľtt eml√≠ti. Az √ďbirodalom idŇĎszak√°ban Sz√©thnek tulajdon√≠tott√°k R√© megment√©s√©t Ap√≥phisz k√≠gy√≥t√≥l, akit a Nap-b√°rka elej√©n √°llva szigony√°val led√∂f√∂tt. A k√ľzdelem v√©g√©n v√©g√ľl Apophisz v√©re festi be v√∂r√∂sre az √©gboltot √©s biztos√≠tja, hogy m√°snap √ļjra felkeljen a Nap. Ňź tudta csak legyŇĎzni Apophiszt egymaga, mert ŇĎ rendelkezett az istenek k√∂z√∂tt a legnagyobb erŇĎvel. Ezzel egy√ľtt Sz√©th, mint a sivatag istens√©ge √©s az idegenek istene a gonoszs√°got is megtestes√≠tette. Szent √°llatainak a nev√©hez olyan jelzŇĎk j√°rultak, hogy "vihar", "ork√°n", "l√°zad√≥", "l√°zad√°s". Az i.e.8. sz.-t√≥l kezdve Sz√©thnek ez a l√©nyege egyed√ľliv√© v√°lt, sŇĎt olykor Apophisznak nevezt√©k. Miut√°n b√°tyj√°t, Oziriszt egy l√°d√°ba z√°rta √©s feldarabolta, 400 √©ven √°t uralkodott Egyiptom felett. Ezalatt H√≥rusz t√∂bbsz√∂r is h√°bor√ļt ind√≠tott Sz√©th ellen, mivel ŇĎ is jogos tr√≥nk√∂vetelŇĎ volt, de nem tudott felette gyŇĎzedelmeskedni, ez√©rt az enne√°dhoz fordult. A miszt√©riumj√°t√©kokban k√ľl√∂n√∂s helyet foglal Sz√©th k√∂zel 60 √©vnyi harca H√≥russzal, aki a d√∂ntŇĎ √ľtk√∂zetben kiher√©li Sz√©thet √©s megfosztja √≠gy f√©rfi mivolt√°t√≥l. √ćgy nem volt k√©pes gyerek nemz√©s√©re, ami √∂sszef√©r a sivatag term√©ketlens√©g√©vel. Sz√©th pedig a csat√°ban kiv√°jja H√≥rusz szem√©t, amit k√©sŇĎbb meggy√≥gy√≠tanak. A harcban √ćzisz seg√≠ti a fi√°t. Az enne√°d v√©g√ľl a csata befejez√©sek√©nt √ļgy d√∂nt√∂tt, hogy Egyiptomot felosztja k√©t r√©szre. Sz√©th FelsŇĎ-Egyiptom (a N√≠lus v√∂lgye), m√≠g H√≥rusz Als√≥-Egyiptom (a Delta-vid√©k) ura lett. Sz√©th a rossz, aminek mindek√©ppen l√©teznie kell a j√≥ mellett. Egyiptomon k√≠v√ľl a l√≠biaiak As, a Sinai-f√©lsziget lak√≥i Nemti (Anti) n√©ven tisztelt√©k Sz√©thet. A hurrit√°k Tesubbal, m√≠g a g√∂r√∂g√∂k T√ľph√≥nnal azonos√≠tott√°k, aki Gaia √©s Tartarosz gyermeke. Ennek oka az is lehetett, hogy a f√©mek istene is volt, mivel a vas√©rceket "Sz√©th csontjai"-nak nevezt√©k.

SZIA

A felismer√©s √©s a b√∂lcsess√©g istennŇĎje. NŇĎ alakj√°ban √°br√°zolt√°k, Thot jobbj√°n helyezt√©k el. K√∂zeli kapcsolatban √°llt Hu istennel, az isteni Sz√≥ megszem√©lyes√≠tŇĎj√©vel.

SZOBEK

A v√≠z √©s a ki√°radt N√≠lus istene. A Piramisz√∂vegek szerint N√©ith fia. Szent √°llata a krokodil. Ember, krokodil vagy krokodilfejŇĪ ember alakj√°ban √°br√°zolt√°k. Kultuszk√∂zpontja a F√°jjum-o√°zis, Krokodeil√≥npolisz. Kultusza a XII. dinaszti kor√°ban (i. e. 19-18. sz√°zad) √©lte vir√°gkor√°t. A dinasztia sz√©khelye F√°jjum k√∂zel√©ben volt. Neve a XIII. dinasztia n√©h√°ny uralkod√≥j√°nak nev√©be is beolvadt, mutatva az uralkod√≥ isteni eredet√©t. A hiedelem szerint Szobek biztos√≠totta a term√©kenys√©get √©s a bŇĎs√©get. T√∂bb sz√∂veg az istenek √©s az emberek v√©delmezŇĎjek√©nt t√ľnteti fel (l√©tezett olyan elk√©pzel√©s, hogy a vads√°g√°val elriasztja a s√∂t√©ts√©g erŇĎit), de olyan eml√≠t√©st is tal√°lunk, ahol R√© √©s Ozirisz ellens√©gek√©nt szerepel. A vall√°si szekretizmus fejlŇĎd√©s√©vel Szobek azonosult R√©vel, Hnummal, Amonnal, Honszuval √©s Minnel. A K√©sŇĎkorban Szobek k√≠s√©rŇĎjek√©nt megjelent "Szobektet istennŇĎ, a Nagy √örnŇĎ".

SZOKARISZ

Szokarisz, vagy m√°s n√©ven Szeker az egyiptomi mitol√≥gi√°ban a term√©kenys√©g istennŇĎje √©s a holtak oltalmaz√≥ja volt. A neve val√≥sz√≠nŇĪleg az egyik piramis sz√∂veg√©bŇĎl ered, ahol Ozirisz seg√≠ts√©get keresve a feles√©g√©hez (√ćziszhez) √ļgy sz√≥l, hogy "sy-k-ri" (siess hozz√°m). M√°sik feltev√©s szerint egyszerŇĪen a szab√≥ sz√≥b√≥l ered, mert az egyik templom egyik dombormŇĪj√©n Sz√©sat √≠gy nevezi ŇĎt egyf√©le f√∂ldi term√©kenys√©gi szertart√°s alatt. √Āll√≠t√≥lag egy kap√°val t√∂rte √°t a N√≠lus hordal√©k√°nak elsŇĎ csom√≥j√°t. Kultuszk√∂zpontja Memphisz. JelzŇĎje: "Ra-Szetaub√≥l val√≥", azaz a holtak orsz√°g√°b√≥l. S√≥lyom k√©p√©ben √°br√°zolt√°k. A f√∂ld √©s a term√©kenys√©g, valamint a f√©mmunk√°sok v√©dn√∂ke volt. A piramisok idej√©n ŇĎ √°ll√≠totta elŇĎ a kir√°lyi csontokat. A nekropoliszok (√≥kori temetŇĎk) istene, aki gyakran egy koron√°t is viselt, amely k√©t szarvb√≥l √©s kettŇĎ kobr√°b√≥l √°llt, melyek k√∂z√∂tt egy napkorong van. A korai idŇĎkben a t√ļlvil√°g bej√°rat√°nak ura volt. K√©sŇĎbb azonosult Ptahhal, Oz√≠risszel √© ez ut√≥bbi B√°-j√°nak (lelk√©nek) √©s m√ļmi√°j√°nak tartott√°k. A k√©sŇĎbbiekben Ozirisz kultusza Memphiszben kiszor√≠totta Szokarisz tisztelet√©t. A K√∂z√©pbirodalom kor√°t√≥l kezdve l√©trej√∂tt egy Ptah-Szokarisz-Ozirisz √∂sszetett istenalak. Szokarisz √ľnnep√©t a Ptolemaiosz-korban √∂sszekapcsolt√°k a tavaszi napfordul√≥val.

SZOPDET

M√°sik neve: Sz√≥thisz. A Sz√≠riusz csillag istennŇĎje, a halottak oltalmaz√≥ja. Teh√©nnek vagy teh√©nszarv√ļ nŇĎnek √°br√°zolt√°k. A Sz√≠riusz elsŇĎ felkelte a t√©li sz√ľnet ut√°n egybeesett az egyiptomi √ļj√©v kezdet√©vel √©s a N√≠lus √°rad√°s√°val, ez√©rt Szopdetet az √ļj √©v, az √°rad√°s √©s a tiszta v√≠z (Szopdet megmossa a halottakat) isten√©nek is tartott√°k. √ćzisszel √©s Szatisszal azonos√≠tott√°k.

SZOPDU

S√≥lyomk√©pŇĪ isten. A keleti hat√°rt ŇĎrzi √©s harcol Egyiptom ellens√©gei ellen. Kultuszk√∂zpontja a N√≠lus keleti delt√°ja. Hossz√ļ ruh√°ban √°br√°zolt√°k hossz√ļ hajjal √©s szak√°llal, k√©t tollal a fej√©n. Fogsor a jelv√©nye. A jelzŇĎje az √ďbirodalom idŇĎszak√°ban: "idegen orsz√°gok ura". Mint s√≥lyomisten azonosult H√≥russzal (H√≥rusz-Szopdu) √©s H√≥r-ahutival.

TAIT

A tak√°csmesters√©g istennŇĎja. Oltalmazta a tak√°csokat. Ňźrizte az istenek, a kir√°lyok √©s a holtak ruh√°it (√©s az istenek szobrait a templomokban). A kir√°lyi ruh√°k ŇĎrizet√©nek funkci√≥ja Taitot Ut√≥hoz, a f√°ra√≥kat vigy√°z√≥ istennŇĎh√∂z kapcsolta.

TATJENEN

Nev√©nek jelent√©se: "emelkedŇĎ f√∂ld". Khtonikus antropomorf istens√©g. Kultuszk√∂zpontja Memphisz. Tatjenen demiurgosz, ŇĎ teremtette az ŇĎsk√°oszb√≥l a vil√°got, az istneket √©s az emberket. Ňź volt az idŇĎ istene, aki hossz√ļ √©letet biztos√≠t a kir√°lyoknak. Ňźv√© a f√∂ld m√©lye. √Čjszaka hozz√° ereszkedik le a Nap. Ňź birtokolja az √©rceket, belŇĎle sarjad ki a n√∂v√©nyzet. Feladatk√∂re nagyon kor√°n √°truh√°z√≥dott Ptahra, neve azut√°n m√°r csak Ptah toldal√©kak√©nt vagy jelzŇĎj√©nek szerepelt. A Ptah-Tatjenen √∂sszetett istenalakot, mint √©lelmet ad√≥t tisztelt√©k.

TAURT

A nŇĎk √©s a gyermekek oltalmaz√≥ja. Szent √°llata a v√≠zil√≥. K√©t l√°bon √°ll√≥ vemhes v√≠zil√≥ alakj√°ban √°br√°zolt√°k. NŇĎi karokkal √©s emlŇĎkkel, oroszl√°n h√°ts√≥ l√°bakkal (n√©ha oroszl√°nfejjel). Kultuszk√∂zpontja Th√©ba, de eg√©sz Egyiptomban tisztelt√©k. JelzŇĎje: "hatalmas", attrib√ļtumai a sza, "v√©delem" hieroglif. Seg√≠tett a sz√ľl√©sekn√©l, meggy√≥gy√≠totta a term√©ketlen asszonyokat. Kapcsolatban √°llt a halottkultusszal, hathor ostennŇĎvel egy√ľtt fogadta az elhunytakat az alvil√°g bej√°rat√°ban, tŇĪzgy√ļjt√°ssal √ľld√∂zte el a gonosz szellemeket. Gyakran azonos√≠tott√°k Nuttal, Hathorral, √ćzisszel. √ögy tartott√°k, hogy Taurtot √°br√°zol√≥ amulettek viszatartj√°k a gonosz erŇĎket, elŇĎseg√≠tik a term√©kenys√©g√©t, a szoptat√≥ any√°k tejbŇĎs√©g√©t. Taurt √°br√°zolatait gyakran helyezt√©k az √°gy fejt√°ml√°j√°ra vagy m√°s b√ļtorra.

TEFNUT

A nedvess√©g istennŇĎje. A k√©liupoliszi Enne√°da tagja. F√∂ldi megtestes√≠tŇĎje oroszl√°n. Kultuszk√∂zpontja H√©liupolisz, ahol a m√≠tosz szerint Tefnut √©s f√©rje Su volt az elsŇĎ istenp√°r. Atum (R√©-Atum) sz√ľlte ŇĎket. Geb √©s Nut voltak a gyermekeik. Tefnutot n√©ha Ptah feles√©g√©nek mondj√°k. R√©nek is l√°nya, kedvenc szeme volt. Azt mondj√°k r√≥la: "R√© l√°nya az apja homlok√°n." Amikor R√© reggel felj√∂n a l√°t√≥hat√°ron, Tefnut t√ľzes szeme csillog a homlok√°n √©s meg√©geti a nagy isten ellens√©geit. Ebben a minŇĎs√©gben Tefnut azonosult Ut√≥ istennŇĎvel. Hiposzt√°zisa volt Upesz l√°ngistennŇĎ, de Szesat √≠r√°sistennŇĎ is gyakran szerepel hiposzt√°zisak√©nt. Az egyik m√≠toszv√°ltozat szerint Tefnut R√© szeme elsz√∂k√∂tt N√ļbi√°ba (t√°voz√°sa asz√°lyt hozott Egyiptomban), de azt√°n apja k√©r√©s√©re, aki elk√ľldte √©rte Thotot √©s Sut (m√°s v√°ltozat szerint Onuriszt) √©s visszat√©rt. Hazat√©r√©se ut√°n h√°zass√°ga l√©pett Suval √©s ism√©t vir√°gba borult a term√©szet. Tefnut azonosult Muttal, B√°sztettal, valamint Hathorral, Szahmettel √©s m√°s Egyiptomban tisztelt oroszl√°nistennŇĎkel (pl. Menhittel, Menttel).

TENENET
Csenenet Hermonthisz v√°ros istennŇĎje. Monthu feles√©ge, kapcsolatban √°llt Szobekkal. NŇĎnek √°br√°zolt√°k, azonosult R√°t-tauival.

THOT

Dzsehuti a b√∂lcsess√©g, az √≠r√°s √©s a sz√°mol√°s istene. Maatot, az igazs√°g √©s vil√°grend istennŇĎj√©t tartott√°k a feles√©g√©nek. Thot a legr√©gebbi korban keletkezett, innen a jelzŇĎi: "a beduinok ura", "idegen orsz√°gok ura". Kultuszk√∂zpontja a 15. Ny√ļl nomoszbeli Smun (Hemenu, jelent√©se "nyolc"; g√∂r√∂g√ľl Hermupolisz). A ny√ļl kultusz√°t Thot kultusza szor√≠totta ki. A szent √°llatok (a nyolc b√©kaisten, a k√≠gy√≥ √©s a p√°vi√°n) k√∂z√ľl csak a p√°vi√°n maradt meg. Az a funkci√≥ja, hogy √ľnnepeken ŇĎ vezette a f√°ra√≥t, √°truh√°z√≥dott Thotra. Thot az √©v 12 h√≥napj√°ban alkotott mag√°nak m√©g √∂t kieg√©sz√≠tŇĎ napot. A hermupoliszi nomarkhoszok voltak a papjai. Az i. e. II. √©vezred v√©g√©n a Thot fiai c√≠met viselt√©k √©s neve ut√°n kitett√©k az "anh, udzsa, szeneb" kir√©lyi formul√°t ("√©ljen, legyen eg√©szs√©ges √©s szerencs√©s"). Thot szent √°llata az √≠bisz (√°ltal√°ban √≠biszfejŇĪ embernek √°br√°zolt√°k √©s √≠r√≥paletta volt a jelv√©nye). Mint asztr√°lis istens√©get a Holddal azonos√≠tott√°k. R√© sz√≠v√©nek tartott√°k √©s a napisten m√∂g√∂tt √°br√°zolt√°k. A K√©sŇĎkorban "ez√ľst Atonnak" ("ez√ľstkorongnak" ) nevezt√©k.
A hiedelem szerint Thot teremtette meg egyiptom eg√©sz szellemi √©let√©t. Mint holdisten ŇĎ sz√°molta a napokat, h√≥napokat, √©veket. Ňź osztotta fel az idŇĎt h√≥napokra √©s √©vekre, ez√©rt az "idŇĎ ur√°nak" is nevezt√©k. Ňź jegyezte fel az emberek sz√ľlet√©s√©nek √©s hal√°l√°nak a napj√°t. Ňź teremtette meg az √≠r√°sbelis√©get √©s tan√≠totta meg az embereket az √≠r√°sra meg a sz√°mol√°sra. Az √≠rnoko patr√≥nus√°nak tartott√°k √©s munk√°juk megkezd√©se elŇĎtt bor√°ldozatot mutattak be neki. Thot oltalma alatt √°llt minden lev√©lt√°r √©s Hermupolisz h√≠rs k√∂nyvt√°ra. Ňź √≠r√°ny√≠totta a nyelveket, ŇĎt mag√°t pedig Ptah isten nyelv√©nek tartott√°k. A hellenisztikus korban neki tulajdon√≠tott√°k a szent k√∂ynvek, valamint a L√©legz√©s K√∂nyve megalkot√°s√°t (ez ut√≥bbi a K√©sŇĎkorban keletkezett √©s a Halottak K√∂nyv√©vel egy√ľtt betett√©k a s√≠rkamr√°ba, mivel m√°gikus erŇĎt tulajdon√≠tottak neki). Thot vezetŇĎ szerepet j√°tszott a halottkultuszban √©s a halotti szertart√°sokban. Mint az istenek vez√≠re √©s az istenek kilencs√©g√©nek (Enne√°da) √≠rnoka r√©szt vett Ozirisz √≠t√©lkez√©seiben. A Halottak K√∂nyv√©ben Thotot √ļgy √°br√°zolt√°k, hogy a m√©rleg mellett √°ll √©s fel√≠rja a sz√≠v megm√©ret√©s√©nek eredm√©nyeit. Mivel r√©szt vett Ozirisz megigazul√°s√°ban √©s ŇĎ adott utas√≠t√°st a mumifik√°l√°sra, k√∂vetkez√©sk√©pp jelen van minden egyiptomi ember halotti szertart√°s√°n. Thot Ozirisz v√©delmezŇĎjek√©nt l√©pett fel √©s megsz√ľntette Sz√©th harc√°t H√≥russzal. Ňźrizte az elhunytakat √©s bevezette ŇĎket a holtak birodalm√°ba. E funkci√≥ja r√©v√©n azonosult Herm√©sz istennel, akit Psz√ľkhopomposznak ("l√©lekvezetŇĎnek") tartottak. Az √≥kori g√∂r√∂g√∂k vall√°sos-misztikus irodalm√°ban Thot Triszmegisztosz ("h√°romszor nagy") n√©ven szerepel. A r√≥maik Mercurius istennel azonos√≠tott√°k.

UPESZ

Az istenek ellens√©geit meg√©getŇĎ l√°ng istennŇĎje. Tefnut egyik hiposzt√°zia. Kultuszk√∂zpontja Bige szigete. NŇĎnek √°br√°zolt√°k, k√≠gy√≥val a fej√©n.

UPUAUT

Nev√©nek jelent√©se: "√ļtmegnyit√≥". Az egyiptomi mitol√≥gi√°ban sak√°listen. Kultuszk√∂zpontja Sziut v√°ros (g√∂r√∂g√ľl L√ľkopolisz, azaz "farkasv√°ros"). Sziutn√°l kezdŇĎd√∂tt egy nagy karav√°n√ļt √©s Upuatot, mint k√≠s√©rŇĎ istent, felder√≠tŇĎt tisztelt√©k. JelzŇĎje: "vezetŇĎ". Harci istens√©g is volt, jelv√©nye a buzog√°ny √©s az √≠j. FŇĎ funkci√≥jak√©nt a halottakat v√©delmezte. "Ozirisz elsŇĎ harcos√°nak" nevezt√©k √©s n√©ha azonos√≠tott√°k vele. √Āllatalakja miatt gyakran azonos√≠tott√°k Anubisz sak√°listennel. A megjelenŇĎ f√°ra√≥ elŇĎtt, valamint Ozirisz ab√ľdoszi √ľnneps√©gein a menet √©l√©n jelv√©ny√©vel √©s alakj√°val d√≠sz√≠tett z√°szl√≥t vittek.

UT√ď

M√°sik neve: Uadzset. Nev√©nek jelent√©se: "z√∂ld". R√© √©s a f√°ra√≥k v√©delmezŇĎje. K√≠gy√≥ alakj√°ban √°br√°zolt√°k. M√°sodik szent √°llata az ichneumon. But√≥ v√°ros (ez volt a kultuszk√∂zpontja) √©s Als√≥-Egyiptom v√©dn√∂kek√©nt tisztelt√©k. Ut√≥ szimb√≥luma a papiruszsz√°r, Als√≥-Egyiptom jelv√©nye. Ut√≥, ak√°rcsak FelsŇĎ-Egyiptom istennŇĎj√©nek, Nehbetnek a neve, az egyes√≠tett Egyitom f√°ra√≥inak egyik c√≠me lett. Ut√≥t √©s Nehbetet, a k√≠gy√≥t √©s a keselyŇĪt, mint a kir√°ly v√©delmezŇĎit √°br√°zolt√°k a koron√°j√°n. N√©ha Nehbettel azonos√≠tott√°k, s ilyenkor k√≠gy√≥fejŇĪ keselyŇĪ alakj√°ban jelen√≠tett√©k meg. Ut√≥, mint t√ľzet lehelŇĎ k√≠gy√≥ var√°zserŇĎvel b√≠rt. Napszemnek tartott√°k, aki t√ľz√©vel meg√©geti R√© √©s a f√°ra√≥k ellens√©geit, tov√°bb√° m√©rget √©s l√°ngokat k√∂pŇĎ Ureusz-k√≠gy√≥nak, ŇĎsk√≠gy√≥nak, akinek az √°br√°zol√°s√°t √©gi √©s f√∂ldi hatalmuk jel√©√ľl homlokukon viselik a kir√°lyok. N√©h√°ny sz√∂vegben Ut√≥, mint j√≥tevŇĎ istennŇĎ szerepel? KenŇĎcs√∂t ad a balzsamoz√°shoz, lehelet√©nek l√°ngj√°val meghosszab√≠tja az √©let√©t, "z√∂ld" mivolt√°ban elŇĎseg√≠ti a n√∂v√©nyzet n√∂veked√©s√©t, Sz√©th √°rm√°nykod√°s√°t√≥l v√©di a csecsemŇĎ H√≥ruszt, aki √ćzisz a papirusz sŇĪrŇĪj√©ben rejtegetett (az a sz√ľzs√© √ćzisszel rokon√≠tja). R√© Szemek√©nt kor√°n azonosult Szahmettal (aki ugyancsak R√© Szem√©nek tartottak √©s nŇĎst√©ny oroszl√°n alakj√°ban √°br√°zolt√°k). A K√©sŇĎkorban Ut√≥t oroszl√°nfejŇĪ nŇĎk√©nt testes√≠tett√©k meg, napkoronggal a fej√©n. Mint anyaistennŇĎ Muttal azonosult, de B√°sztettel, Kebehuttal √©s Mehittel is azonos√≠tott√°k.

/Forrás : Mitológiai Enciklopédia (Gondolat kiadó)/




CŪmoldal Fůrum VendťgkŲnyv HŪrek LetŲltťs KťrdűŪv E-mail FrissŪtťsek Linkek GYIK