Hol vannak a titánok? Kronosz és Pelopsz a Csillagkapu mitológiájában
A görög mitológia világát két istenség képviseli - Pelopsz és Kronosz - akik a Csillagkapu sorozatban is megjelennek. Először a "Brief Candle" illetve a "Fair Game" című epizódokban találkozhattunk velük. A történelmi dokumentumokra hagyatkozva, az ex-istenség fontos figurája Hésziodosz "Theogónia"-jának, egy epikus költeménynek, mely az istenek születéséről szól. A későbbiekről Ovidiusz "Metamorfozis"-a beszél.
Ha megnézzük a családfát, ez a két alak, Kronosz és Pelopsz rokonságban áll. Pelopsz apja Tantalusz volt, aki Zeusz unokája (Kronosz leszármazottja). Így Kronosz az ük-ük-nagyapja Pelopsznak. Ez a két távoli rokon részletesen is le van írva a kegyetlenség mitológiai történeteiben.
A Csillagkapu beli Kronosz igen kevéssé hasonlít mitológiai önmagára. Daniel Jackson egyszerűen azzal jellemzi, hogy ő a titán, aki felfalta saját gyermekeit. Hesiod "Theogónia"-jából kiderül, hogy az óriás Kronosz Uránusz fia - Uránusz az isten aki az eget szimbolizálja, míg Gaia istennő jelenti a Földet. Ők ketten teremtették a titánokat és az egyszemű küklopszokat.
Amint kikerültek anyjuk méhéből, a titánokat elzárták egy titkos helyre - és minden titán gyűlölte az apját.
Gaia buzdításának hatására, Kronosz volt az egyetlen titán, aki elég bátor volt ahhoz, hogy szembeszegüljön apjával. Egy sarlóval felszerelkezve elbújt, és várt Uránuszra, aki eljött hogy párosodjon Gaiával. Fegyverével levágta Uránusz nemi szervét. A testrészt a tengerbe hajította, és ahol az a vízbe ért, az óceán habjaiból Aphrodité istennő született meg. A közeli tajtékból pedig más istenségek születtek: Erósz, Küperia és Cytherea.
Az idő alatt, melyet Aranykor-ként ismerünk, Kronosz és felesége, Rhea (aki egyben húga is volt) uralkodtak. Ezekben az időkben az emberek kapzsiság és erőszak nélkül éltek. Nem kellett naphosszat gürcölniük, nem volt szükség törvényekre. Ők együtt megteremtették az első olimposzi isteneket: Zeuszt, Poszeidónt, Hádészt és a többieket. Ennek ellenére, akárcsak apja, Kronusz félelemmel viseltetett saját gyermekei iránt.
Amint megszülettek, azonnal lenyelte őket egészben. Zeusz túlélte, mivel Rhea egy követ álcázott gyermeknek, és ezen szavak kíséretében adta át Kronosz-nak: "Itt a fiad". Az eposz itt éri el csúcspontját, mikor Zeusz kihányatja Kronosszal a gyermekeit, őt magát pedig Tartarusz mélységeibe taszítja, az Alvilág legalsó szintjére. Ez volt a következő korszak előhírnöke, melyben az Olimposziak uralkodtak. Így ér véget a "Theogónia".
Pelopsz szerepe igen jelentéktelen volt. Megemlítették a nevét, csak hogy azonosítsák az szobrot ami a belső udvarban állt, a Csillagkapu mellett, diadalmasan nézve a távolba. Ahogy a háttérben álló Csillagkapu körbefogta alakját, az volt hivatott jelezni, hogy isteni posztra emelkedett, és az argosziak istenként tisztelték. Ennek ellenére, nem ismerünk történeteket erről a hamis goa'uld istenről. Ovidiusz "Metamorfózis"-ában megismerhetjük történetét.
A legendák szerint Pelopsz sorsa szörnyű szenvedés volt apja, Tantalusz mellett - gyermekkorában feldarabolták, megsütötték és feltálalták az olimposzi istenek egyik lakomáján. De az istenek gyanakodtak Tantaluszra, és mikor rájöttek, hogy éppen a fiatal Pelopszot készülnek felfalni, már késő volt. Demete istennő már evett egy falatot abból, ami egykor Pelopsz bal válla volt. Visszahozták Pelopszot az életbe, testének hiányzó darabját pedig egy darabka elefántcsonttal pótolták.
Az újjászületett Pelopsz gyönyörűbb volt mint valaha, és a tengerek istenében, Poszeidón-ban szerelem ébredt iránta. Úgy döntött, felviszi őt az Olimposz hegyre, és halhatatlan istenné teszi Pelopszot. Évekkel később, Pelopsz visszatért a halandók világába. Földi élete politikától és helyezkedéstől volt terhes. Közel engedte magához szövetségeseit, majd később megölte őket, ha már megkapta amit akart.
Példaként ott volt szerelme, Hippodameia, egy királylány, aki feleségül akart menni hozzá. Ám Oenomaus király próbát hirdetett, mely szerint a kérőnek le kell győznie őt kocsihajtó versenyben. A királlyal szemben alulmaradt kérők sorsa a halál. Sokan próbálkoztak, és mind elbuktak. Pelopsz azonban ármánykodással legyőzte Oenomaus-t, és a verseny a király halálával ért véget. Pelopsz elnyerte Hippodameia kezét.
Ami e két istenséget illeti, a történetek mind az istenek közötti versengésről és kegyetlenkedésről szólnak. Árulóik leírása a tipikus goa'uldra emlékeztet, ami tökéletessé teszi őket egy Csillagkapu sorozat beli szereplésre. Szép számmal vannak epizódok melyek az "istenek" egymással, és alacsonyabb rendű lényekkel szembeni kegyetlenkedéseiről szólnak.
Ha mindezt tudjuk, Dr. Jackson feltevése arról, hogy Kronosz és Szokár talán rokonok (Fair Game) nem mondható meglepőnek; mindketten hasonló jellemzőkkel bírnak. Szokár kegyetlen, akár titánnak is tekinthető. Elvette Apófisz és Bynar jobb szemét, jóformán küklopsszá változtatva őket (Jolinar's Memories). A hold, melyre ellenségeit küldi, tulajdonképpen egy hely, ahol titokban elzárhatja őket. Netu a mitológiai szövegekből származik, több kultúrából véve ötletet hogy megteremtse a tökéletes Poklot.
Kronosz kegyetlensége határtalan. Akár alattvalóit is képes megölni, ha érdekei úgy kívánják. Példának okáért, kitépte a goa'uldot Teal'c apjának hasából ("Crossroads") és ezt akarta tenni magával Teal'c-el is ("Double Jeopardy").
A kérdés mely a "Double Jeopardy" című epizódban felmerült, a Kronoszt szolgáló szőke nő személyazonosságára vonatkozik. Ki lenne ő? Valószínűleg Rhea, Kronosz húga és felesége. A mitológiában Föld istennőként tűnik fel. Még pontosabban, egy adott királyságban az erdők és állatok istennőjeként tisztelték. A "Double Jeopardy" című epizódban ennél sokkal több volt. Technikus volt, ami megállja a helyét, hiszen rengeteg különböző név alatt, különböző tulajdonságokért istenítették Rhea-t.
A sorozatbeli Rhea kétségtelenül egy újabb goa'uld királynő, aki életet adott a goa'uldok egy új fajának, akik görög neveket viselnek, és vagy csapdába estek, vagy bújkálnak - talán arra várva, hogy megszabadítsa őket Zeusz, az egyetlen túlélő, akárcsak a "Theogónia" írja. Ha a sorozat írói így döntenének, lenne még mit átvenni a görög mitológia világából.
Ha Zeusz kész rá hogy elfoglalja Kronosz helyét, egy új korszak veheti kezdetét a Rendszerurak birodalmában.
Az univerzum másik végén, egy magányos planétán, Pelopsz mitológiai szerepe sosem tárult fel a Csillagkapu sorozatban. Csak elefántcsont szoborként láttuk, ami talán szimbolikus tisztelgés a mitológiában betöltött szerepe előtt. De nem ő az egyetlen történelmi alak, akiből istent csináltak.
Egy másik ismert goa'uld Yu. A történelemben kínai hadvezér volt, az első dinasztia uralkodója, akit halála után kezdtek istenként tisztelni. A dagály irányításának isteneként tisztelték, egy utólag kitalált mitológiai történet pedig le is írja, hogyan teszi mindezt. Ténykedésének egyik eredménye Kína tartományainak kialakulása.
Ez a két goa'uld tökéletes példája a gyönyörű, kiválasztott emberi lényeknek, akik számára goa'uld szimbiótájuk örök életet biztosít. A "Brief Candle" című epizódban, Pelopsz király-szerű volt, egy szobor, melyet az argosziak imádtak. Ezeket a Greco-i származású embereket valaki az Argoszra hozta hogy kísérletezzen. (Hogy miért használt Pelopsz nanotechnológiát a kísérleteihez? Mert ez volt az egyetlen magyarázat, amit az írók ki tudtak találni, hogy megmagyarázzák az argosziak viselkedését.) A nép tagjai csak száz napig éltek, minden gond nélkül, míg az SG-1 meg nem érkezett.
Itt van Pelopsz és a "Theogónia" története - az epizódban vannak ezekhez a történetekhez hasonló pillanatok. Mivel Jack beleharapott az ételbe, a sors áldozatává vált - hirtelen megöregedett. Ezen a ponton vesz a történet egy váratlan fordulatot. Az SG-1 felfedezi, hogy valami baj van, de semmit sem tudnak tenni, kivéve hogy megkönnyítik Jack életét.
Szintén a "Theogónia" történeti elemeit fedezhetjük fel az epizódban, mint mikor Jack bosszút áll a szobron. Jack olyan, akár Zeusz, aki Pelopsz tönkretett szobrának talapzata alatt egy titkot talált. Megvan a megoldás az argosziak átkára, végre normális életet élhetnek. Jack elefántcsont válldarabkája, vagyis fiatalsága szintén megkerül, akárcsak Pelopsz történetében.
Az SG-1 visszatér a földre, a Cheyenne hegy alá, amely a világűrt feltérképező emberiség Olimposza.